Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-11-07
í- 16 - | Vannak sajios elvtársak, akik ezt úgy veszik, hogy nem kötelességük. Hány fegyelmi ügy volt amért, hogy a kádermunka elveit megsértették? Vagy megszegték az eljárási szabályainkat? Nagyon kevés. Nem azt mondom,hogy retorzióval neveljünk, de végső soron azzal is. Másképpen nem lesz rend. Az állami személyzeti munka a vezetési munka része. Erről nincs szó az előterjesztésben, de ki lehet jelenteni,hogy kezd bizonyos gazdasági, állami vezetők munkájának részévé válni. A személyzeti apparátusokat sajnos sok helyen kiszolgáló apparátusnak tekintik l és nem érdemi munkásoknak. Pedig az nem az igazgató hivatali szerve, hanem egy politikai intézmény. Ezeket a dolgokat nekünk a pártban kell erőteljesebben, fokozottabban, határozottabban megkövetelni, számonkérni. Az is fontos kérdés, hogy az előterjesztés kinek az anyaga, magáénak érzi-e az,aki előterjeszti. A hármas követelménnyel kapcsolatban, sajnos azt rangsorolják, pedig nem szabadna, (összefonódó követelményrendszer ez. Átitatódott a párt, a társadalmi szervek és a gazdasági állami szervek köztudatába és munkájába ez a követelményrendszer. Lényeges, hogy a megítélések alapja ez és a mérlegelés alapja is. Zavaró, hogy mechanikus, leegyszerüsit kérdéseket, nem differenciál ^ ' kellőképpen, vagy egyiket a másikkal próbálja összevetni,holott ezt nem szabad. De a legdöntőbb,hogy hogyan tudjuk ezt a követelményrendszerünket az adott időszak, az adott hely, funkció, feladat ellátásához hozzáigazítani. De sokszor nem a feladathoz keresünk embert,hanem az emberhez szabjuk a feladatot. Ezek olyan kérdések, melyek konkrétan az emberi képességekkel,készséggel függenek össze. Ez a hármas követelmény közvetlenül az ellenforradalmat követően alakult ki, az 1957-os pártértekezleten. Majd a következő kongresszuson megfogalmazódott. De ez már 22 évvel ezelőtt volt. De ezt a követelményrendszert hozzá kell gazdagítani ahhoz a fejlődési igényhez, ami ma előttünk áll. Éppen ezért vetődik fel,hogy a politikai alkalmasságban ma is rontos, hogy a párt politikájával valaki azonosuljon, lényeges kérdés ez. De előtérbe kerül az a kérdés,hogy azt a politikai szándékot, amivel egyetért, képes-e megvalósítani, vagy megvédeni azt. Döntéseiben a politika szolgálata van-e előtérben? y~v'. Ugyanez a vezetői alkalmasságban, a szakmai követelményekben végigvezethető. Ezeket szamba kell vonni a kádermunka fejlesztésénél. Dók szó esik az iskolai kérdésekről. Egyrészt azt mondjuk,hogy elegendő iskolai rendszerrel rendelkezünk, más részről azt mondjuk, hogy vannak hiányok. Valóban vonnak. Hiányos a vezetőképzésünk is. A Politikai Bizottság legfrissebb határozatában benne van, felkéri a Minisztertanácsőt,hogy ebben a témában csináljon rendet. Előtérbe kell helyezni a szocialista vezetői elveket a vezetői oktatásban. Nem lesz könnyű feladat, de meg kell oldani. A szakmai követelményekkel összefüggésben fölvetődik egy diplomaszerzési vagy, ez igen erőteljes. Helyes azon elgondolkodnunk, hogy most, amikor készitenünlc kell az újabb 5 éves káderutánpótlási terveket - minden pártbizottságnál - ezeket a dolgokat gondosan át kell néznünk, hogy kit mire érdemes beiskolázni. Szó volt itt a pártapparátusi káderhelyzetről, ami régi keletű dolog, hogy a pénzhez keressük a pártmunkásokat. De azt mondom, 1 hogy ami a függetlenitett pártapparátusok keresetét illeti, az nem olyan nagyon kevés. Nem mondhatjuk,hogy kevés a pénz, azért nem tudunk kádereket behozni. Dö sokszor küszködünk, hogy ki tudjunk valakit helyezni azért a pénzért, ami von neki az apparátusban. Az tény, hogy hiányzik a rotáció. A dolog ^.. kulminál,hogy kik azok, akiket ide akarunk hozni mondjuk a kerületi apparátusba, kik azok, akiket a Budapesti BP apparátusába. Sqjnos, nehéz a fiatalok behozása. Budapesten 35 év alatti függetí fí ; ; Tl> ■ 3------------------------------------------------
