Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-11-07
■ 1j I- 15 -más-más káderfeladattal. Ezeket érdemes számbavenni. Egyes esetekben az sem baj, ha megszemélyesítünk egy-egy dolgot. Drezsnyev elvtárs az SZKP legutóbbi Központi Bizottságán mondott beszédéből két dolog különösen megragadott, az egyik, hogy nagyon nagy kérdéseket vitatott, de személy szerint"nevezett meg felelősöket. Arra kell törekednünk a kádermunkában, hogy a kollektív felelősség mellett, ami akár testületekben, akár fórumokon fogalmazódik, a személyes felelősség jobban I domináljon. Azzal sokra nem megyünk, ha egymásnak panaszkodunk. Azzal haladunk, ha tudjuk, melyikünknek mi a feladata,konkrétan. Feltétlenül erősítendő és pozitívnak értékelhető, az előterjesztés is tartalmazza a kerületre vonatkozó helyzetet, az, hogy a pártszervezetek mindennapi munkájának részévé vált a kádermunka. Ezt egyértelműen meg lehet állapítani. Továbbra is arra kell törekedni,hogy a kádermunkát ilyen színesen, sokoldalúan,kiterjedten csináljuk, minden szinten, az adott lehetőségeknek megfelelően. De ugyanakkor fontos, hogy jobban tudjuk érvényesíteni azt a követelményt, hogy a tennivalókkal hozzuk szinkronba a kádermunkát. Nem szabad, hogy elkülönüljön az egyéb tennivalóktól. C'' Ritkán lehet azt tapasztalni, hogy pl.ha értékelik a gazdasági építő munka kérdéseit, elhangozna néhány olyan tétel, ami ezzel összefüggően a káderkórdósre vonatkozik. Nem arról van szó,hogy komplettül értékeljük, hanem arról, hogy azokkal a tennivalókkal összhangban tárgyaljuk. Ugyanez vonatkozik a pártépitési témára és igy tovább, bármilyen más kérdéssel foglalkozunk. Dobban meg kell tehát szerkesztenünk azt a szándékot, hogy minden kérdésben benne szerepel a kadormunka. Mert nem különülhet el semmitől. Es ilyenkor pontosabbá és konkrétabbá kell tenni a felelősség kérdését is, A pártszervezetek munkájában ugyancsak erősítésre szorul - és ebben nagyobb hatást kell gyakorolnunk a környezetunkre, hogy a meglévő szubjektivitás, a helyi érdekek előtérbe állítása, vagy az elveket sértő kompromisszumok szinte a mi részesedésünkkel történik. Szó esett a minősítésekről, s ha most számvetést csinálnánk a kerületi nagyvállalatok vezérigazgatói között, első számú vezetők között, es megnéznénk,hogy hányán készítettek saját maguk minősítést a beosztottakról, kevés lenne ez a szám. Ebben nemcsak az fogalmazódik meg,hogy ő igénytelen önmagával szemben és a munkatársával szemben, hanem az is, hogy talán nem is ismeri azt az embert.^ Ez a mi közreműködésünkkel igy fogalmazódik. Vallom,hogy aki saját maga nem gyakorolja ezt, nem csinálja ezt,^ az ne is tegye bírálat tárgyává ezt. Miért van az,hogy a minősítésekben a politikai megítélést ráháritják a pártszervekre? Azért, mert az illető szamára kényelmetlen a politikai mérlegelés, vagy, nem tudja azt elvégezni. A pártszervezeteket tekintve a hatáskörök alkalmazasa alapvetően rendben megy. De azért nincs minden rendben ezzel. Sokszor megsértjük - én is - a pártalapszervezet vezetőségének a hatáskörét. A szabály ugyanis az,hogy minőért személyes kérdésnél az illetékes pártalapszerv vezetőségének véleményét ki kellene kérni es az anyagon is rá kellene,hogy irva legyen az alapszervezet véleménye. De ez nagyon ritkán von beT tartva. Ezt lehetne formai dolognak tartani, de nem neveljük rá a határozatok tiszteletere a partalapszervezetet. És ez kölcsönös * Mély, tartalmi kérdések ezek, a nevelés iskolái minuszban. A KISZ, a szakszervezet véleményezési joga azért fontos, mert tanítani kell a tömegeket a kádermunkára. Ebben a kérdésben rendet kell tenni.Az,hogy a KISZ-esek nem csinálják jól, az elsősorban a kommunisták hibája, mert nem tanítjuk meg a KISZ-eseket. Gyakoroltatni kell, a tömegekkel is, ez a fejlett szocialista társadalom fejlődésének objektív szükségszerűsége. | 'A| ________________________________________________ | 1 - : —: ——— TT--------------—■■■■■< ■> . ip
