Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-11-07
* .. 1 ’ , - 14 - | társadalmi - politikai és gazdasági változáson, sok tekintetben forradalmi változáson megyünk keresztül, világpolitikát, világgazdaságot, belpolitikai életünket illetően. Ezek a változások egy fokozottabb igényt támasztanak a vesetői garnitúrával szemben, egyébként a széles társadalommal szemben is. Amikor a kádermunkáról beszélünk, fontos, hogy ne egyszerűsítsük és szükitsük le kizárólag vezetőkre, vagy azok közvetlen utánpótlására, hanem a kádermunka elvi és gyakorlati kérdéseit ki kell terjeszteni arra a széles társadalmi bázisra, ahonnan nyerhetjük a vezetői garnitúrát. Kádernek - már Lenin is megfogalmazta - nemcsak azt tekintjük, aki vGzecő beosztásban van, hanem azt is, aki a szocializmus érdekében megfelelően cselekvőén tesz is, saját képességei szintjén. s°k vonatkozásban az előterjesztésben és a felszólalásokban is szó esett a merítési, az utánpótlási alapról, a cserélődésről. Ez azt jelenti, hogy amikor a kádermunkában készülünk a további tennivalókra, lényeges dolog, hogy hogyan támaszkodunk a széles társadalmi bázisra. Ez vonatkozik a kommunistákra, de vonatkozik a^pártonkivüliekre is, azokóra, ahonnan nemcsak a párt utánpótlását, hanem a vezetői garnitúra utánpótlását is kell,hogy nyerjük. Lényeges, hogy a feladataink, a helyzetünk számbavételénél megtaláljuk azokat a pozitiv vonatkozásokat az e3.vek alkalmazásában, amely pozitívumokra épiteni lehet. Ez nemcsak o kádermunkában, hanem az^össztársadalmi tevékenységünk megítélésében döntő kérdés. Éppen ezért nagyon örülök annak,hogy ezt a gondolatot Goda elvtárs szóban kiegészítette, megerősítette. Lényeges a kádermunkában az eljárások kérdése,tehát.miben járunk el, mit tárgyalunk,hol tárgyaljuk stb. Az is fontos,hogy milyen dokumentumok születtek. Ge a legdöntőbb, hogy mindennek, az eljárásainknak,intézkedéseinknek, a terveinknek, dokumentumainknak, beszámoltatásainknak mi lesz az eredménye. Hajlamosak vagyunk a kádermunka értékelésénul leegyszerüsiteni a dolgokat az eseményokro, kevésbé gondolunk arra,hogy az események azért kell,hogy történjenek, hogy megváltozzon eszmei-politikai állapotunk a káderhelyzetben, megváltozzon a vezetői magatartás, a szakmai hozzáértés. Egyszóval, minden tekintetben és mindenek előtt az emberről van^szó. Sajnos, néha úgy tűnik, hogy az ember háttérbe szorul, A nevelés egy komplex ^ kéroés. Óvakodnunk kell ezt a témát leegyszerüsiteni. Figyelembeveve a^nemrégiben született vállalati törvényt, abban világosan es egyértelműen le van irva a szocialista ipar tekintetében pl., hogy a vállalat igazgatójának mi a kötelessége a dolgozóival (szemben a kádermunkát illetően, - felelős a hozzá beosztott dolgoj|zók politikai, szakmai és általános műveltségének és nevelésének i,gyarapításáét t. A munkamegosztás ezekben a kérdésekben olyan kell,hogy legyen,hogy mindenki megtalálja a saját helyét és szerepét. Végezetül, lényeges,hogy a kádermunka kapcsán egység legyen a káderpolitikai kérdésekben, a végrehajtásban, a magatartásban. De óvakodni kell attól, hogy ugyanolyan módon beszéljünk mondjuk a KB szintjén a kádermunka megítéléséről, mint egy pártalapszervezet szintjén. Fokozottabban konkrétabbá kell tenni a kadermunka értékelését és megítélését. A pórt testületéiben is van a kollektív felelősség mellett egy személyi felelősség. Ahhoz, hogy felismerjük saját személyes felelősségünket, testrei1 szabottá kell tenni a kérdést. Konkrétan kell a felelősséget megállapitani. Az előterjesztés összes értéke mellett egyetlen gyengéjét találtam, hogy a 7. pontban megfogalmazott értékelés egy kicsit összekeveredett. Nem világos eléggé,hogy most a pártmunkásokról, ^az állami vezetőkről, a kulturális vezetőkről van-e szó. Ebben a kerületben eltérő ágazatok és intézmények vannak, t ki" I ‘------------------------------ „I |í * « wi ■ ,muÉ — ---------------—— ------------------------------------------------------------*—1
