Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1969-02-07
f^^e?4-^^>ar^a^an elképzelhetetlen fővárosi utánpótlást biztosítani. A ^eltex pl. egymillió Ft-os költséggel 33o fő befogadóképességű leányotthont épített. Ennek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kihatásai is vannak, ugyanis hallatlanul nagy felelősséggel is jár. Kénytelénk azonban minden eszközt felhasználni a munkaerő probléma megoldására olyannyira, hogy ez már a dolgozók jogainak a csorbításához vezet a 8 órás munkaidőt illetően. Ugyanis munkaerő hiány miatt nagyfokú túlóráztatásra kényszerültek, s ennek bizony a dolgozók sem minden esetben örültek, wem beszelve arról, hogy még a bérfejlesztés jelentős részét is túlóraként kellett felhasználni, melynek következményeit - terhét - mégis csak azok viselik, akik ott maradtak. A,ffii^idas0í hel^®te sem megnyugtató. A 7oo fő körüli alacsony nyugellátásban részesülők többsége fizikai dolgozó, akik közül is csak a legjobban rászorulókat tudják esetenként j utalom formájában segiteni. háZévt javaslatként felvetődött a részükről* s ezt támogatni is lehet* valamilyen formában-találják meg az illetékesek a módját kölcsönkotvényük beváltására. A munkások helyzetét meghatározza az is, hogy a megtermelt javaknak mennyire élvezői is, s nemcsak termelői. Vajon tudnánk-e arra választ adna, hogy milyen az aránya azoknak, akik közülük' vikkend-házzal rendelkeznek, vagy autójuk van. Tovább boncolgatva; az arra rászoruló munkások milyen arányban kaptak lakást, vagy a lo-15 éves munkáskérvényékét megvizsgálták-e anélkül, hogy az illetők zúgolódtak volna miat- JJ.,Ha ereznek, hogy illetékesek keresik, kutatják a problémák megoldásának módját, akkor nagyobb lenne a bizalom irántuk. Sajnos van "olyan eset is, amikor az erőszakos, rámenős és minden összeköttetést felkutatóknak érdemtelenül oldják meg problémájukat. Geda Béla eÍvtárs az anyagot jónak tartja, tükörképe annak az agitációs és nevelő mun— > kának, amely 1958-1966 óta folyt akár országos, kerületi, vagy üzemi szinten. Az anyag megállapitásaival azonban teljes egészében nem ért egyet, habár ezt a vállalatok által beküldött jelentések alapián álli— f-s tották össze. Az elért eredmények ellenére véleménye szerint az agitációs nevelő munka nem tartott lépést a fejlődéssel. Ezt saját üzemében szerzett tapasztalatával támasztja alá. Több alkalommal - pártnap, taggyűlés, stb. - kérték a munkásokat, mondjak el véleményükét pl. a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Ezt i azért tették, hogy az esetleges téves nézeteket helyre tegyék, vagy a kételyeket eloszlassák. Ilyen alkalmakkor érződött,' hogy nagyon sok kérdést nem értenek, nem latnak tisztán. Pl. a csehszlovák események nem okoztak olyan konfliktust, amiírt el kellett volna keseredni.'A part, a kormány álláspontját nem bírálták, de feltették a kérdést: miért van az, hogy 03ak az az 5 szocialista ország ért egyet a cseh ügyekbe való katonai beavatkozással, akik ezt megtették, s miért nem a többi is. Ugyanakkor a nyugati kommunista pártok sem helyeslik ezt ■ a lépést, s még a ösehszlovákiában kialakult események folytán sem kacsolódtak a mi álláspontunkhoz? Ezek után nem marad-e ebben a megítélésben az 5 ország egyedül? A KGST-vei kapcsolatban: igen hasznosnak, szükségesnek tartják a szoros együttműködést a szocialista ország okkal, de felvetik, hogy mindig csökken az együttműködők száma. A KGST szerepének megítélésével túl sokat nem lehet foglalkozni, s igy az ismert hiányosságok miatt nem törekdtek részletes tájékoztatásra. Az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatban is nagyon sok aggasztó kérdés merül fel nap, mint nap. Többek között megkérdezték: a mi 5 •J1 • \ 6- 6 -._________________________________________________________________________________________________________________f }
