Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1967-10-20
csak a párttitkárét, pedig ez egyértelműen politikai funkció is, mert a kollektíva ügyét, sorsát intézni politikai funkció .is. Sokat beszélünk, de keveset teszünk annak érdekében, hogy a párttagság elsősorban, a pártszervezetében végezzen politikai munkát. Be lehetne vezetni azt a gyakorlatot is, hogy a*máshol tevékenykedő elvtárs_számoljon be arról, hogyan tesz eleget megbízatásának, Vagy a másik oldalról nézve, mi sem tájékoztatunk minden esetben vissza arról, hogy a pártiskolára küldött elvtárs milyen eredményt ért el az iskolán, A minősítéseknél is lehetne változtatásokat eszközölni úgy, hogy pl. az alapszervezeti párttitkár minősítését az alapszervezeti taggyűlésen lehetne megvitatni. A párttagság ismeri ot, s ezzel kollektivabbá lehetne tenni a munkát. Ugyanez vonatkozik a kerületi PB titkárának minősítésére is. A^hatásköri kérdések tekintetében is még mindig bizonyos értetlenséggel lehet találkozni. Pedig a hatásköri lista készítése minden egyes partszervezet kötelessége, s ugyanígy a hatáskörbe tartozó elvtarsak beszámoltatása is, két féle hatásköri lista van* döntési es velemonyezesi jogú. A döntési jogú az egyértelmű, persze nem azt jelenti, hogy adott pártbizottság állít be embereket, hanem dönt— hét pl. arról? hogy az illetőt bizonyos okokból nem lehet beállitani. A véleményezési jogkör sem azt jelenti, hogy ezzel megkössék f közet, de ha nincs egyetértés bizonyos kérdésben, a kerülethet fordulhatnak bizonyos ügy tisztázásé végett. A függetlenített funkcionáriusok helyzetének tárgyalása időszerű1" probléma, elsősorban az utánpótlás szempontjából is. Az igaz, hogy az anyagi helyzet a jövőben kedvezőbb lesz, a tól-ig határok kitolódtak, de ennek ellenére a függetlenített funkeonáriusok helyzete nem megoldott, s a követelményekhez mérten valóban vannak meg nem oldott problémák. A KB, kijelölt egy bizottságot, amely ezzel a témával kapcsolatos jelentésűt a jövő ív közepén terjeszti elő. A függetlenített pártmunkásokat nem felsősorban a fizetési rendszer sérti, hanem az, hogy a« erkölcsi megbecsülés rendszere sem teljes mértekben kidolgozott. Ez azonban megoldás alatt áll, a személyre vonatkozóan részt kell vennie ebben a munkában a pártbizoütságolc/-v nak is. Ezen kívül a pártmunkások rendkívül nagy megterhelésnek és igénybe ve telnek vannak kitéve, s ezek is indokolják, hogy másképpen kell hozzállni ehhez o. kérdéskomplexumhoz. 1i.41íQ .„..yörg.y elvtárs: A. mellékletben szereplő 2./ ponthoz javaslom a Kiegészítést, valamilyen formában fel kellene hívni a nagyüzemek figyelmét, hogy a Pártbizottság amellett, hogy a május 9-i határozatot alkalmazza, nagyon nagy figyelmet fordítsanak a jövőben: fizikai állományból több pápttagot kell felvenni9 hogy 2—3 év múlva ne jelentkezzenek sokkal súlyosabb ppoblémák őzzel kapcsolatban* mint most. * A vezetőkészségnek az erkölcsi követelmény is része. Párthatározat figyelembe nem vétele erkölcsi eltorzulások miatt - ritka a felelősségre vonás. jggikzz Yúrs s Mindazok a megjegyzések, amelyeket az elvtársak a kádermunkával kapcsolatban tettek, hasznos útmutatás a további munkához. Takács elvtárs javaslatot tett arra, hogy a SASAD TSZ-be személyzeti előadót kellene beállítani. Elvileg ezzel egyet lehet érteni, gyakorlati kivitelezése már a Fővárosi Tanács Mezőgazdasági Osztályára, majd a szövetkezet közgyűlésére tartozik. Ha nincs rá lenetoseg, akkor nem kezdeményezhető. ! 1 “•____________________________ ______________________________________________________________-5- i i * arKT"' m*i
