Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1966-07-01

I- 7 -Az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a KISZ-hez való tarto­zás szempontjából a jelenlegi helyzet nem megnyugtató, egyes területe­ken a problémák súlyosabbak és ennek döntő okát mi magunk is egyrészt saját munkánkban és tevékenységünkben keressük, másrészt abban, hogy a fiatalok nevelése ma még nem. társadalmi ügy, KISZ, szervezeteink ideológiai munkáját értékelve nagyon önkritikusan I ki kell mondanunk, hogy ez a munka nem kiforrott még szervezeteink életében, bár nagyon pozitív jelenségnek értékeljük, hogy a KISZ. okta­tásban bár számszerűleg nem nagy az emelkedés, de az oktatás mélységét és tartalmát illetően feltétlenül előbbre léptünk, A legnagyobb hiányosságot abban látjuk, hogy az ifjúság körében vég­zett ideológiai munkánk sok esetben kampányszerű, az ideológiai irány­elvek végrehajtásában megtorpanás van és nem használjuk ki kellően munkánkban a nevelés közvetett formáit az érzelmi és értelmi ráhatást, melyekhez sok politikai akciónk, termelési mozgalmaink adnak lehetőségei A hibák ellenére is tendenciájában a munkásifjuság körében végzett munkánk fejlődött. Ez lemérhető a termelés közvetlen segítésében, a munkásfiatalok szervezett politikai képzésében, politikai és társadal­­^ mi aktivitásukban. Tudjuk és mélyen átérezzük a munkánkban meglévő hiányosságokat, ezért minden akciónknak, vezetőképző rendszerünknek azt kell szolgálnia, hogy fokozottabban biztosítsuk a munkásfiatalok eszmei politikai fejlődését, társadalmi tevékenységét, a szocialista erkölcs mind teljesebb kiala­kítását. Az a véleményünk, hogy a saját munkánkban fellelhető hiányosságok fel­számolásán túl a KISZ további fejlődéséhez, az ifjúság körében végzett politikai, eszmei munka megjavításához nem nélkülözhetjük a pártszer­vezet, szakszervezet, a gazdasági vezetés fokozottabb sogitő tevékeny­ségét, arait az is indokol, hogy az üzemek munkáslétszámának jelentős része fiatal, akik nagymértékben befolyásolni tudják az adott terme­lési egység politikai hangulatát, gazdasági munkáját. Áttérve a munkásfiatalok 'azdasági tevékenységére, elkívánom mondani, hogy az anyag elkészítése során szinte általános véelményként azt ta­pasztaltuk, hogy a fiatalok munkához való viszonya, hozzáállásuk és A áldozatvállalásuk jónak mondható és a fiatalok döntően jól érzik magu­kat az üzemben. Persze korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Egyes azdasági vezetők de még ifjúsági vezetők részéről is elhangzanak olyan vélemények a munkásifjuságról - hibásan általánosítva - hogy nincs véleményük, nincs kezdeményezés a mai fiatalokban. Ezen állítá­sok lényege az, hogy a munkásfiatalok passzív szemlélői társadalmi és gazdasági életünknek, ügy gondolom, nőm felesleges közelebbről meg­vizsgálni, szerintem e látszólagos passzivitás okait, illetve feltár­ni azon okokat, mely nem egyá esetben visszahúzó erőként lép fel a mun­kásfiatalok között. Az egyik ilyen tényező az anyagi ösztönzés, mellyel kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi bérezésben meglévő hi­bák kifejezésre jutnak a munkásfiatalok között is. A megkérdezett munkásfiatalok nagy többsége nem eg szerű fizetéseme­lést reklamált, hanem több és jobb munkával megérdemelt bért. Persze, hito^lenne elhallgatni, hogy olyan véleményt is hallottunk, hogy dol­­•o snittünk, mert fizetgetnek. Igen komoly probléma a fiatal szakmunká­sok között tapasztalható vándorlás. Annak ellenére, hogy a M.T. módo­sítása bizonyos fokig csökkentőén hatott a raunkaoróvándorlásra, kimu­__6___j A g> >»

Next

/
Oldalképek
Tartalom