Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1966-07-01
■ :> 6- a -tatható, hopy az átlagosabbnál rosszabb . ereset! lehetőségekkel rendelkező Iparágakban elsősorban az élelmiszeripar, valamint ja szakmunkásokul a 2.0 éves korig az 1965-ös évben a vándorlás növekvő tendenciát mu<3 • bi természetesen a fiatal szakmunkásoknál tapasztalható vándorlás okait keressük, mely döntő mértékben a bérezésből adódik. A jelenleg megállapított 5• 2o — 5.6o Ft.—os órabér néni köti a fiatalokat sói. esetben oda, ahol a s: a]mát' tanulták. Ez azt eredményezi, hogy a végzős_ iparik,;,alól jrlcntős része c ,y (v alatt több r k k k. h, is változtat ic-so .•.ij.Ic- ÜLö 0 t - . j-cs'-tkt. . nunl dsf iát alól: között véleményünk szerint 30- :0p • p.g; vetöcii" .i’el sktr! megérdemelt munka utáni elismerő szó, az erkölcsi megbecsülés# Egy-két gondolatot kívánok felvetni a munkaverseny mozgalmakról, melynek jelentős hagyományai vannak,kerületünkben és nagyszámú munkásfiatalt mozgóéit, ami szintén az úgynevezett passzivitás ellen szól. k KISZ. által szervezett mozgalmak tömeghatását vizsgálva azonbanbizonyos fokig helyt kell adni a passzív megállapításnak, de nem elfogadva e tényt agy, hogy csak a munkásfiatalokban van a hiba. Gondolom nem szükségtelen megvizsgálni, hogy azok a szervák - elsősorban a gazdaaág^ vezetés, a szakszervezet is a KISZ. - amelyek felelősek vf8*" lom szervo zéséért, irányításáért, milyen ^f**^^?*®** £*^tenek ki. Szinte általános az a vélemény, hogy a brigádok sok esetben gazdátlanoknak érzik magukat és hogy a véltük való foglalkozás nem kielégítő. Hiányosságként vetném fel azt a tapasztalatot is, hogy_ a vezetők szakszervezet és KISZ, valamint gazdaságvezetők elég sokan nem vesznek tudomást a munkaverseny-mozgalom politikai nevelő hatásáról. Hegativ hatását érezteti például a brigádnozgalomra az a tény iB.hogy a SZOT és a KISZ között - a közös határozatok eUenére sem - kielégítő a kapcsolat. Bzt bizonyltja az Is, hogy a SZOT és a ^SZ. CT. közözw^ hozott határozata a rendszeres és tervszerű egyuttraukódsére sok helyen nég ma sem lett megtárgyalva, bár erről felsőbbszintü határozat született. A KISZ. egyik sajátos termelési mozgalma a Szakma^If ju Mestere mozgalom. B mozgalomba az üzemi munkásfiatalok jelentős gajdaségJ ^ produkáltak az elmúlt évek folyamán ás ma már a kezdeti idegenkedés ellenére az üzemek többségében rendszeresen megrendezik és lebonyolitiák e mozgalmat. Mivel mozgalomról van szó - mely értelemszerűen tömeget is jelent - érdemes megvizsgálni a Szakma Ifjú Mestere mozgalom tömeghatását. Ha ebből a szempontból elemezzük a kapott kép?*® » 1#g Mmvnatmtóbb. melynek háttérében szinten fellelhető az érdekeltek SírSSSlelőeSüSbfflüködése. innék okait a következőkben l«hetösa»efoglalSt a KISZ; zzervezetok agitáoióz tevéke^^g^ teraelési prooasanda munkája nem megfelelő, a szervezés nincs lebontva kellően az alapszervesetekre, nem jutunk el a legtöbb esetben minden fiatalhoz. Az alsóbb szintű gazdasági vezetők nem támogatjákegyértelmüma nem agitátormi a mfrigfil—"**"■*, holott lemérhető gazdasági eredmények születtek •mozgalom keretein belül. A Szakszervezeti Bizottságok a legtöbb esetben oeak szemlélői a mozgalomnak. Amikor a KISZ. termelési mozgal■állói besaóliink, a gaadaaági köí.t.lmény.k —U.tt n.m aaunkáafiatalok kSaótt . aoag.lii.kon kér.éltül történj Ma.«t.tt poll^_____________ I
