Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1965-06-25
* > é szerepéről nagy súllyal foglalkoznak. A kerületi anyagban az üzemi munkásság véleménye nem szerepelt olyan súllyal, inkább az értelmiségé. Még azt is meg lehetne jegyezni, hogy az anyag és a kiegészítés is az igaztalan, téves és ellenséges nézetek elleni küzdelemmel foglalkozik és alig veti fel azokat a problémákat, amelyek a valóságos nehézségek során, jóhiszemű emberek részéről merülnek fel i /pl. normarendezés/, tízekkel is vitázni kell, ha eltérnek a helyes politikai vonaltól. Félreismerik egyes helyeken a munkásosztály problémáját. Könnyű dolgunk lenne, ha csak ellenséges nézetekkel találkoznánk. A viták jórésze az üzemekben azonban nem az ellenséggel, de becsületes emberekkel folyik. Mezei elvtárs is emlitette, hogy sokszor vita, hogy a pártot és a párt politikáját ki képviseli az üzemben, tíz egyik nagy probléma, amely az irányelvek gyakorlati alkalmazásában is fel fog merülni. : Minél nagyobb méretű egy anyag, annál nagyobb lehetőség van arra, hogy kihagyjanak belőle és csak azt emeljék ki, ami éppen az illetőt igazolja. Arra kell törekedni, hogy pártszervezeteink biztosítsák az irányelvek egységes értelmezését és ne engedjenek kiemelni belőle részeket. Fontos, hogy pártbizottságaink jól ismerjék az irányelveket. Ez a feltétele, hogy ne engedjék meg a téves értelme- O: zést. Az üzemek felső vezetésében a párttitkáraink, funkcionáriusaink vitázni tudnak a gazdasági vezetőkkel, ha azok egyoldalúan csak gazdasági szempontokat akarnak figyelembe venni és nem politizálnak /BHG//tílektromechanika/. Lefelé menve alsóbb funkcionáriusaink sokkal kisebb mértékben tudnak vitapartnerek lenni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az irányelvek érvényesitésére különös tekintettel legyenek azok a pártszervek, ahol alapszervezetek vannak. Nem szabad megengedni, hogy lent, a műhelyekben az ideológiai tevékenységet elnyomják. A pártszervezeteket és párthatározatokat semmibevevők e-len, ha kell, fegyelmi utón is fel kell lépni. 1964-ben sok pártfegyelmi volt a^ kerületben, de a legtöbb közönséges bűnügy miatt. Fárthatározat végrehajtásának elmulasztásáért 1 megrovás és 5 dorgálás volt csupán, tíz azt jelenti, hogy kevéssé kérjük számon saját határozataink vég^ rehajtását a tagoktól. Arra gondolok, hogy a pártszervezeteink határozataihoz való viszonyt is javitani kell ahhoz, hogy az ideológiai irányelveket érvényesíthessük. Fártfegyelem nélkül ez sem megy. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a pártszervezetek nem jönnek ki jól a gazdasági vezetéssel a XX. kerületben. Általában jó a kapcsolat a pártvezetés és gazdasági vezetés között. A párt politikája alapján mind a kettő, de helyenként azt tapasztaljuk, hogy nem a párt politikája alapján jön létre ez az egység, hanem a titkárok néhol belenyugoeznak abba, amit az igazgató akar, nem vitáznak vele. Egyik volt igazgatónk azt mondta, hülye aki nem tud kijönni a párttitkárral. Ebben benne van az is, hogy a párttitkár úgy táncol, ahogy én i akarom. Ilyen elvtelen együttműködés mellett lehetetlen a párt politikáját érvényeaiteni, főként nem az irányelveket. Itt a pártszervezetnek fel kell lépni a téves nézetek ellen, akár egyetért a főnök, akár nem. Ez visszaadná a szervezet önbizalmát ott is, ahol nincs meg. A párttagság önbizalma sok helyen megingott. Ennek a helyreállítására nagyon alkalmasak ezek az irányelvek. Ehhez hozzájárulhat a tájékoztatás problémájának a megoldása. A gyakorlatban három dolog keveredik, amikor tájékoztatunk: 1. agitáció a párt politikája mellett, ________ 3 ./. ______________j- 2 -
