Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1965-06-25

é- 3 -2. széles tömegek tájékoztatása, 3 párttagság tájékoztatása. A három fogalmat nem szabad összekeverni, mert mindegyik más és más, a félre­értésből baj származik. A tagság úgy érzi - jogosan - hogy kevésbé tájékozott, mint a pártonkivüliek. Hogy tud igy vitázni? Ebben az , anyagban is kimutatható a 3 elemnek a jelenléte. En most csak a párt­tagság tájékoztatásáról akarok beszélni. Sokszor általánosságokkal akarjuk meggyőzni a párttagságot, hogy a szocializmus jobb, mint a kapitalizmus. Erre az agitációs jellegű tevékenységre nincsen szükség, különösen akkor, ha párttagokkal állunk szemben. A tájékoztatás a té­nyeknek, a valóságnak az ismertetése abból a célból, hogy tagságunk agitálni tudjon. Ezt nem lehet agitációval pótolni. Három éve kiad­tunk egy tájékoztatót. Kezdeményezések arra, hogy a párttagságot tá­jékoztassa. Mit csinál a kerületi PB, de ha a kérdés kissé kényesebb, azt már nem vesszük be a tájékoztatónkba. Ugyanez vonatkozik az üze­mekre. A tagságot mindig tájékoztatni kell. A valóságos helyzet a gyárban, még ha baj van akkor is ismertetni kell, milyen társadalmi kérdések vannak, lesznek az üzemekben. Ezekre a kérdésekre a párt­tagoknak jo bán kell tudni választ adni mint az átlag pártonkivüli­­eknek. Ez a párt alsószintű vezetésének egyik előfeltétele. Meg kel­lene teremteni a lehetőséget arra, hogy necsak azt tudják a kommunis­ták a kerületben, amiről már kész párthatározat van, de a vitás, ala­­^ kuló problémákban is legyen álláspontjuk. A ha ározuti javaslatot szeretettel üdvözöltem, mint "régi kedves ismerőst". Majdnem minden pontja olyan, amit már többször elhatáro­zóit ez a testület, vagy felsőbb szerv. Minek ezt újra elhatározni? Amit korábban elhatároztunk huzzuk ki belőle. Ezt a részét az anyag­nak nagyon meg kell javítani, mert a hevenyészett elkészítés itt üt vissza legjobban: mi is a tennivalónk az irányelvek jobb érvenyesité-Cj ^ Az ütemterm mellett ezt a részt is olyanná kellene átdolgozni, ami több segítséget ad üzemeinkben. Lukácavári elvtárs: Az előterjesztésről néhány szót: nagyon helyes, hory a kerületi PÜ nem az egész ideológiai elveket terjesztette elő, hanem azokKal a kérdéseiméi foglalkozott, amelyek mint eredmények, vagy problémák a kex‘ületben megtalálhatók. Az anyag gondosan, alapo— r-. aan lett elkészítve, meglátszik, hogy több munkással, értelmiségi dolgozóval, illetve különböző rétegeiíkel elbeszélgettek, s tükröződ­nek azoknak gondjai, problémái. Miért vet fel az anyag ilyen sok problémát? Erre a válasz: mi terem­tettünk erre alapot, olyan politikai légkört, amelyben az emberek feszélyezettaóg nélkül, őszintéd,nyiltan elmondják véleményüket, fel­vethetik problémájukat. A jelentést áttanulmányozva az abban felvetett nézeteikkel az utóbbi 2 évben a Magyar Kábel Müvekben is, de a taggyűléseken, a pártoktatás különböző formáin, pártbizottsági üléseken szintén találkoztunk. Az üzemi i. unkások, de az értelmiség nagy többsége is ott álla hatunk mögött, egyetért politikánkkal. Erre több bizonyíték is van, legutób­bi az árvízvédelemmel kapcsolatos. A társadalmi tulajdon védelme meg­nyilvánult, amikor a délelőtti műszakot ledolgozva jelentkeztek az emberek, hogy 2 óra után szükség van-e a munkájukra az árvízveszély elhárításában. Az üzemi pártbizottságoknál, pártszervezeteknél azpnban van javítani ______ ___ _______H _ - - —J < :p--------------­­----- • - -...... . - - — - ' -- ......- - ---- ---- --—------------—------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom