Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1965-06-25
-> ; :> I - 16 -hnJv1^ 1 fogadjuk, annak a helytelen nézeteknek adnánk alapot, meSfPlPlft g?záaffSi irányítási rendszerünk alapvetően ro.nz, nem megfelelő, holott nyilvánvalóan ez helytelen, politikailag káros tóhanP?ÍÓ^iSe" ® kérdések a közgazdászok és az üzemi dolgozók tudaút ef nem ele lő módon jelentkezhetnek, amennyiben az ideológiai munka során nem foglalkozunk a viták, téves nézetek ké?íéSwVal* “^“ázásával. Itt kell kapcsolódni a tájékoztatás kérdéséhez, amennyiben az ezzel kapcsolatban folyó viták megfelelő szüksógáSMiStáS^q66ríé?lraaSaba ^ alWsabb tájékoztatásra"lenne ^zukstb. Miután 1966-tól a gazdasági irányítás minden szintién az átvimüSkdk?ffSríri° beyékeiYséSben is érvényesíteni, gyakorlatba fontosak^ vi'ii’SlT mechanizmus reformjait - ezek különösen liSíoH k 7 s folynak» de ezeknek tisztázása a helyes szemba?f es a gazdasági mechanizmus megvalósításának előa TM i? ? ebekében ezeket a kérdéseket különösen fontosnak látom, róitanfolyamok kérdéséhez: a délelőtti vitában Gál elvtárs felszólalásában annak a véleményének adott kifejezést a G^zuasagpolitikai tanfolyamokat célszerűnek tartja központo•|ÍqrnnVn-rLeAUleubGn meCbartani. Megítélésem szerint ezeknek a tanfoa^konbrét &Z f n h?Ky a gazdaságpolitika elvi kérdéseit / ? fGyakorlattal es tényanyagokkal összhangba hozza és literi módón hatnatosan megteremtse az elmélet és a gyakorlat szintézisét. Velemenyem szerint a következő oktatási évben a gazdasámoSlil tikai tanfolyamok irányításában, munkájában elsősorban a fenti "vonatszükS^k2Í1J?Vább^pni.‘. Tehát a gazdaságpolitikai tanfolyamokat^ bttatea fi^yeíemmelí “ u20mekberl az előbbiekben elmon-tqr'nayf^ «S!!Í??íofí konkrét kérdiÍEihez: mint ismeretes, ,^/e óta a vállalatok hatáskörébe került a munkások bérezése vonatié?déseanAa tdía vt raegvá,lasztájának, kialakításának, alkalmazásának kcidcse. A , azdasagi mechanizmus átalakítása során az anyagi ösztönefőtéri ektítSt?k«nÖVfléGe iparvállalati szinten is ?okozot?^ szakiíoLíomhéi SSG??rí^n ne^ saj’át üzerai gyakorlatomból, hanem hot a általános tapasztalataim alapján az a nézetem, hot ttönthtrf>ypk0r^f®d^g nem eiéggé élt azzal a lehetőséggel, hO; y ooztonzobb bérformák kialakításúval, bevezetésével minél hatémiSélbiobb°mot??AZfta? Üzem elött á110 font°s gazdasági feladatok mmel jobb megvalósítására. Tapasztalataim szerint a vállalati rvak?vtk f°k os®bben a? eddigiekben csak akkor vezetett be uj bérforwtoíe-fha a vállalati bérgazdálkodás, átlagbér előírás lehetőségei, keretei szükségessé, vagy lehetővé tették, hogy meghatározott munkateruleteken az eddigi kereseti színvonal megváltozzon. Ez keresetnövekedes es csoki,enes vonatkozásában egyaránt fennáll. Ebből adódóan tapasztalnék, ,h,°'g M°leo«íí körében olyan Söpört a“kabk . ^ely szerint uj bérezési formák bevezetése általában a dolg zok eddigi kereseti színvonalát veszélyeztetni fogja. A központi elő« írások szerint^a vállalati bérezés vonatkozásában az üzemi szakszer, Jfzet;i bizottságoknak van elsődleges véleményező és jóváhagyó jogköre. a/vall[-aiaii bérszabályzatok megkötésére, a normák kare^arZu végrehajtására, valamint az uj bérformák bevezetésébe biJ5ÍAo1f?em s55érint ezekben a kérdésekben az üzemi pártbízottSágokig to alapszervezeteknek is fontos szerepük van. Ez elsősorban "abban a vonatkozásban kerül előtérbe, hogy az ösztönzőbb, hatékonyabb uj n í 1 ■------------------------—-— ----------------— — <■ — - — ' ' '----------------------------------tt I
