Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1963-08-30
- 5 - I Az anyagunkban szó van Lévai elvtárs ügyéről. Azóta már kérte a partból való kilépését. Sajnálatos. A mi pártszervezetünkben találkoztunk olyan jelenséggel, hogy 6-8 idősebb elvtárs egymással konzultálva, külön elvonulva, csoportosulva, az ő érdeküknek megfelelően igyekeztek eseményeket magyarázni. Azt hiszem sikerült Lévai elvtársról az elvtársakat leválasztani , Sok tekintetben a mindennapi munkából adódó elkeseredésükben a párt politikáját kedvezőtlenül állitják be. /A kinai irányvonalhoz való kapcsolódás./ Összefoglalva: a pártszervezetek jól látják a problémákat. Minden egyes esetben helyesen határoznak meg főbb kérdéseket. A módszert illetően keveset nyújtottak az anyagok. Pl. nem mertek a pártcsoportok vonatkozásában a propaganda és agitációs eszközök kérdésével foglalkozni. Ambrus elvtárs: E munkának a segítőjeként a szervezeti-cselekvési egyseg megjavítása érdekében is sokat tett a pártbizottság. E pártbizottsági ülés előtt, ugyancsak PB ülésen megvitattuk a pártbizottság irányitó, tartalmi munkájának kérdését, mert a kerületi PB irányitó munkájának, módszerének, munkastílusának kérdése összefügg a napirenddel. A pártbizottság júniusi határozatában a pártszervezetek /pártcsoportokig/ önállóságának megjavítása is szerepelt. A köztudatba ez nem eléggé ment le. S ha ezt megértik az elvtársak, akkor jelentősen jobban fog erősödni az eszmei-politikai egység. Az eszmei, politikai, ideológiai egység kérdését, mint problémát értik. De úgy gondolom-mindenkinek nagyobb igényt kellene ttámasztani saját magával szemben az elméleti kérdések iránt való érdeklődés tekintetében. A kerületi Pártbizottságnak és apparátusnak a jövőben jobban ki kell elégíteni az ilyen irányú igényt. Sok pártszervezet fordul elvi kérdések eldöntéséért, felvilágosításért a kerületi Pártbizottsághoz. Ez elsősorban azért van, mert vannak elvi kérdések, melyek nem eléggé tisztázottak. Például a párt vezető szerepének érvényesülése. Hogyan, milyen eszközökkel elméletileg és gyakorlatilag. Ennek a kérdésnek a megnemértése okoz legtöbb ^ problémát. Munkastílusunk a tömegszervezetek irányitó munkáját illetően. Ez a probléma más problémát is felvet. Az ellenforradalom utón a pártszervezeteknek sokkal szorosabb volt a kapcsolata a tö— megszervezetekkel. S nagyon sokszor nem vagyunk bizalommal a töínegszervezetekkel. S nagyon sokszor nem vagyunk bizalommal a tömegszervezetekkel szemben. Pedig nyugodtan rábízhatunk feladatokat. Pl. május 1-nek megszervezését szakszervezetekre bizni. Vagy csoportos beszélgetések szervezése. Nincsen ebben fejlődés, lassú, sokkal gyorsabbnak kellene lenni, A szövetségi politika értelmezésében is problémák vannak. - Nemcsak egy pártszervezetnél lehet lemérni. A jelentésekben itt kimondják, hogy ma már értik az emberek a szövetségi politikát, s példáként említik, a vezetők 8o %-a pártonkivüli, 2o %-a párttag. Nem igy kell értelmezni a szövetségi politikát, nem a statisztikán kérészit tül. A szövetségi politika érvényesülését azon keresztül kell lemérni, pl. milyena pártszervezet befolyása a pártonkivüli munkások és értelmiségiek körében. Vagy pl. kormány és párthatározatokat hogyan hajtottak végre, ismerik-e, helyesen cselekszik-e a pártszervezet vagy sem. E kérdéseknél problémák akkor vannak, amikor párthatározatok gyakorlati végrehajtásának a meggyorsításuk, alapvető elvi kérdések nem tisztázottak. ' . tö 1 ■ ft f :; > I B ' -------------------------------------------------------------------------------------------------_____ | * > rp
