Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1962-05-04
i A másik vonatkozása a "kampánynak” a következő: "a jelenlegi körülmények között egyes osztályidegen elemek, stb." - az anyagból. Nem ez a lényege, mert arra törekszik, hogy funkcióba kerüljön, a vállalat vezetői szembe álltak a pártbizottságunkkal és olyan e*-? bereket akartak^funkcióba állítani, akik az ellenforradalomban tevékenyen vettek részt, azzal, hogy ezek tehetségesek. Tehát félreértették a szövetségi politikát, A 9. oldalon: "A szövetségi politikai elveiből adódik az a fő feladatiSj stb./ Lehetőséget adni ahhoz, hogy mindenki a neki megfelelő, képességeihez való helyen dolgozzon)* 1959-től falun eldőlt ez a kérdés, a volt kizsákmányolok bevonása stb. Az üzemben sem most teremtődött meg, főleg 1957-től megvolt a lehetőség, aki dolgozni akar, dolgozhat. Persze ezekben az osztályidegenekben van egy bizonyos bizalmatlanság még, ha dolgoznak is. De reméljük, hogy azért nem arról van szó, hogy ezeket funkcióba állitsuk. Azzal együtt kiváló képességűek lehetnek, akiknek a munkájáraszámitünk és munkájukat értékeljük. Az anyag sokrétű tapasztalatot ölel fel. Egyetértek, és amennyiben ezt az anyagot megfelelően előkészitve átadjuk a pártszervezeteknek és elég időt adunk rá, hogy kidolgozzák, eredményes lesz. ^ Javasolom: Akkor, amikor a pártszervezeteknek a feladatot kitűzzük, hogy ebből taggyűlést tartsanak, több mint egy hónapot biztosítsunk a felkészülésre, hogy megértsék és összeszedjenek konkrét dolgokat. Csontos elvtárs: Valaki megjegyezte, hogy könnyebb ezt megértetni, mint valóraváltani. Tényleg sok gondot okoz. Az anyaggal kapcsolatban: az első rész elvi fejtegetésekbe bocsátkozik, és ez nem mindig a legszerencsésebben sorolja fel Lenin elvtárs megállapításait. Nem a legjobban sikerült az első rész. A 2. pontnál: nem tartanám időszerűnek ennyire leszűkíteni. Helyesebb lett volna, - ha már a párt vezető szerepéről, szövetségi politikáról beszélünk, akkor a párt vezető szerepének a kerületben tapasztaltak helyzetéről adtunk volna képet, és bővebben. Az anyagból hiányzik egyfontos rész, a párt szövetségi politikája a pártonkivüliek széles tömegeihez. Ha azt mutatja be, hogy a pórtonkivülieknek mi a véleménye erről? A 7. oldaltól jó az anyag. A 16. oldalon a 2. pont: Ezzel nem lehet egyetérteni, nem helyes. /—v Azért nem tartunk ott, hogy a párt tisztaságát a pártonkivüliekkel védjük meg és faliujságszerüen hirdessünk. Napjainkban vannak példák. A Tsz. elnökök közel 4o %-a pártonkivüli. Ismeretes, hogy több helyen pártonkivüliek hoztak létre életképes szervezeteket. Máté elviére: ilyen formában mint alapanyagot nem volna helyes oda adni megfelelően elő kell készíteni, ahogy Mezei elvtárs mondta. Hiányos: Mindenekelőtt ezt a szövetségi politika megjelölést nem kellene használni benne, mert félreértésre ad alkalmat. A munkás paraszt szövetségben a munkásosztálynek vannak bizonyos politikai partnerei a proletárdiktatúra gyakorlásában, a párt politizál bizonyos rétegek felé de helytelen lenne olyan következtetésre jutni, hogy a párt a nőkkel szövetségben \an, stb. Nem tartom helyesnek a cimet, azért? mert a tartal' mában nem erről van szó. Leszűkül a tárgya arra a kérdésre, hogy lehet-e pártonkivüli funkcióban,„holott ez csak kis része a munkásparaszt együttműködésnek. Szerintem helytelen ha mi ezzel az anyaggal a figyelmet a nem is nagyon jó értelemben használt kérdésnek iárnyitjuk. Mezei elvtárs beszélt a sajtóról. Egyetértek vele abban, (o «i W — * I
