Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1962-05-04
i —’ f i — ~^ ~-----------------*---------------------r—------------1—'■ ^ -» ■■» <- 3 -Sóané elvtársilő: AF^inyagö¥~3^onak tartom és á kérdéaeket elfogadom. Amellett, hogy egyetértek azokkal a módosít ásókkal, amelyeket a PVB. elfogadott. Különöaen egyetértek azzal, hogy határozati javaslat ne szülessen, csak az első. A tömegszervezeti gyakorlatból szeretném felvetni. Mindenkivel, aki nincs ellenünk, vitatkozni, beszélgetni kell, meg kell győznünk, hogy nekünk van igazunk. Csak azért nem merünk sokszor belemenni a vitába, mert nem ismerjük a területet. Nem lehet^ mindig csak politikáról beszélni, éa megtorpanunk az Írókkal, művészekkel szemben, mert nem értünk úgy az irodalomhoz, művészethez, hogy vitatkozni, erről elbeszélgetni tudjunk. A politikai kérdésekben rögtön egyetértenek "veLünk, mert nem mernek vitatkozni, ellentmondani. Ezért másképen kell megfogni a kérdést, mert ennek ellenére vitatkozni kell velük. Az anyagot jónak tartom, mert állást foglal és a legfontosabb kérdéseket felveti. En nem látom pongyolának. Mezei elvtárs: SOs elvtársnővel egyetértek. A párt szövetségi politikája nem uj dolog. A szocialista tárgadalom felépítéséért kialakult egyes történelmi szakaszo-k mások és mások. Világos, hogy ezt a politikát más és más tömegek támogatják. Maga a szövetségi politika mint ilyen, a szocializmus és kommunizmus gvőzglmének alapvető kérdésé volt, hiszen a munkásosztály nem volt egyedül végrehajtani a győzelmet. Az országban a szocializmus alapjait leraktuk, uj célkitűzések allanak a párt előtt. Az emberek jelentős része, akik velünk szemben állták,- olyan értelemben is, hogy fegyveres harcra is képesek voltak - na már látják, a szocialista világforradalom fejlődése Magyarországon és minden országban eldöntötte ki lehet-e lépni a kapitalista keretek közül és ezek? az emberek látják a történelmi körülményeket es igyekeznek beleilleszkedni a mi társadalmunkba. Az osztályidegen elemek jelentős része - ha ő maga már nem is képes arra minden vonatkozásban - elfogadja a szocialista ideológiát, amellett a saját gyermekeit a szocialista világnézet alapjaira helyezi, mert azt mondja, hogy akkor -fesz jót a gyermekének. A szövetségi politika elsősorban a parasztságra erdendő. Nem azért beszélek a sajtóról, mintha nem értenék azzal e^yet, de más az amit leir az ember az újságba, és más amit megbeszelünk az emberekkel. Pl. aszövetségi politikával kapcsolatban a partonkivüliek funkcióba való állításánál. A sajtó nagyon helyesen próbált egységes szemléletet kialakítani. Ugyanakkor nagyon egyoldalúan vetette fel a kérdéseket. Fejtegette azt, hogy a pártonkivüliek funkcióba állításánál mindenki betölthet vezető állást, kivéve a pártfunkciókat. Azt a gondolatot, hogy olyan pártonkivüliekről van szó, akik ezt a rendszert támogatják - egy mondatban tette a cikkbe. Többet kellett volna erről Írni, kiemelni, hogy ahhoz, hogy valaki funkcióba kerüljön, ennek a rendszernek a hive kell, hogy legyen. A pártbizottságok ezeket a kérdéseket nem tűzik kellően napirendre, és a párttagság széles rétegeivel nem ismertetik meg alaposabban. Az üzemi pártszervezet dolgozza fel a saját helyi viszonyait..Azzal sem értettünk egyet, hogy az elmúlt időben elkezdte a rádió, televi■ zió, hogy a kommunisták bizalmatlanok a pártonkivüliekkel szemben. Azok akik ezt csinálják, helytelenül politizálnak, mertha valami probléma van ne úgy kezdjük, hogy a rádióban különböző riportokat adjanak, és ne úgy állítsák be, mintha ez általános lenne. Ne csak az arányszámot nézzék. Azt, hogy ki a jobb képességű és megfelelőbbminden vonatkozásban. I __ ! b i------------------------------------- ■ .. ~ ............................ T: Tpu "" . I
