Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1959-01-28
— ■ ■ --------—-------------------*--e.'-» ■ ■ ■ > ---^-----------------------------T — ■ > é hados elvtárai Nem könnyű dolog ilyen fejlesztési tervhez hozzászólni, mert ~ * ennek tanulmányozására ho zabb idő kellett volna. Jóeső érzéssel néztem végig - főleg a műszaki létesítményeket ~ de kissé szubjektív érzés is. Jo bán magamának érzem ezt a tervet. Néhány elvei kérdést a fejlesztési tervnek bizonyo. mértéieig rugalmasnak kell lenni, ez vonatkozik főleg a társadalmi munka területére. A tervben benne vannak az 1959-es évi© szóló bizonyos Ft-számok, úgy hogy ez megfelelő áttekintést ad. Egy kerületfejlesztési tervben, hogy a kultúra ténylegesen fejlődjön az ut, a közlekedés, a csatornázna kérdését meg kell Oldani. Ebből a szempontból bizonyos hiányérzetem van. Igaza van Galambos elvtárunok abban, hogy ezt a községfejle;ztési tervet szóban kiegészítette, látszik, hogy a kor. Tun.ca gazdája a kerületnek. Galambos elvtárs műsz iK.ilug és gazdaságilag helyesen vázolta a helyzetet, a Tanács teljes egészében ismeri a kerület problémáját. Az ut és csatornázás kérdése - fájó pontja a kerületnek. E téren ^ olyan segítségre is van szükségünk, hogy pl. önmagában etJy ut állagvédelmével nem lehetünk megelégedve.A kerületnek igen fájó pontja a csatornázás kérdése is. Ismerem a kerület csatornázási állagát, azért is ismerem, mert 1945 előtti időben terveztem is. Már akkor is tönkrement csatornák voltak. A ti. ztaaág kérdése; A tisztaság a XI. kerületben jobban van megoldva, mint a többi kerületekben, de azonban nem lehetünk megelégedve. A külföldiek szokják mondani, hogy minőén szép itt nálatok, csak nem szabad lenézni a földre. Jártam nem régiben nyugaton is, sokkal kevesebb papírkosár van, mint nálunk, s az emberek még sem dobjak el a jegyüket. Ezt kell nálunk is elérni. A másik kérdés - ez kapcsolódik az előbbiekhez - a kulturális fejlődés problémája. Lehetséges, ho^y a könyvtárakat ki kell ^ bővíteni, s színpadi rendezvényeket ia kell csinálni, de igen lényeges®kérdés szempontjából az ismeretterjesztő előadások problémája, arai elmaradt kerületi, de fővárosi viszonylatban is. E célból figyelembe kell venni a kerülőt pedagógus gárdáját és társadalmi munkával meg lehetne oldani ezt a kérdést. Meglátásom szerint rövid idő alatt fel lehetne lendíteni ezt a munkát. Ezekbe az ismeretterjesztő előadásokba politikai kérdéseket is be lehetne dolgozni. Van egy kérdés, ami nemcsak fővárosi, de országos jellegű, az építmények állagvédelme. Jó lenne itt a szovjet példát nekünk is követni. Ugyanis a özovjetunióban a lakóhazak vakolása törvényileg tilos. A Buaapet ti lakóházak 95>5-a vakolt felületű. Mire befejezik a tatarozást, újra el lehet kezdeni. A Tanács prob/áljon kidolgozni egy tervet az épületek állag megóvására. Ezzel ugyan átmenetileg tudunk segíteni, de véglegesen csaK úgy ■ tudjuk megoldani, ha törvényes rendelkezést fognak hozni. A fejlesztési tervet a lakosság tulajdonává kell te;mi, melynek feltételét meg kell teremteni előadások stb. utján. E közsógfejleoztési tervről egy "fejlesztési kiállítást" kellene rendezni, mely részlegesen ismertetné e tervet. Ebbe a munkába a Hazafias Népfrontot és a többi tömeguz. rvezuteket is be kell kapcsolni. * mmrnm*
