Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1959-01-28
“ 4 " I Decker elvtársi Az anyag 57 oldalún szerepel agy létszüm kimutatás. Ebből ““az tűnik ki, hofcy egy 120 ezer lakosú kerül :.bon 5 oeztálynuk kell intézni ezeknek az embereknek az ügyes-bajcb dolgait, aok vagy kevés ez a létszám. Galambos elvtáre által elmondott beszámolónak két hiányosságát látok. Kon foglalkozik az ellenőrzés kérdésével, bár az ellenőrzés nam kapcsolódik a beszámolóhoz. Nem foglalkozik a beszámoló az össznépi tulajdonnak a hanyag kezelésével és büntetősóval. A tanácsi beszámolóban ezt nagyon alaposan ki kell hozni, a titkári értekezleten is foglalkozni kell ezzel. A lakbér rendezésének kérdése. Kern látom, ho0y veszélyes kérdés lernie. az emberek megértené, hogy 0ü.~ 120.- d't-os lakbért ki Ír hot fizetni. Vándor elv tára: Elsősorban a községpolitikai kérdésekkel akarok foglalkozni. a felszabadulás követő ővbn az akkori szoe.demeaek azt mondták ránk, kommunistákra, ho,.y tekintettel arra, hogy a párt illegalitásban volt, községpolitikai kérdésekkel nem foglalkozás tünk és Így nem is értünk hozzá, ők ehi ez jobbun értenek* íialékazem a horthy rendszerben a uzoc.dem. képviselők milyen tőké kovácsoltak pl. olyan dolgokból pl. villamos m< gáll-őhely áthelyezése, vagy egy sötét utca kereszteződésnél egy villanyt betetettek. Mit Itt milliós tervekkel foglalkozunk és majdnem, ho^y kevesebbet tud a lakósság erről, mint őrről, ha, a/ a múltban rothadt morzsákkal bekötőttéK a szemüket, Én úgy jellemezném, hogy ez az éves terv szerény, a megnövekedett irányukkal szemben. Az a véleményem, hogy nocsak tanácsválasztáskor Csináljunk brosaurákut, lakógyűlésekét stb., hanem most is, ezt a községiéjlesztéoi tervet is vigyük ki az emberek közé. Az embereket ezen keresztül lehet legjobban megfogni, példáulf fűszer üzlet, Vagy iskola lesz a közeiben, Ez megfogja a pártonkivliliek széles tömegeit is. A községpolitikai kérdésekkel politizálnunk keli és széléé körben keli foglalkoznunk, jobbun, mint eddig. /"“"N Másik doiogj 110 millió torint van, .mit 1959-ben el kell költeni. Megállapítható, hogy h .llatiunul nagy pazarlást lehet 1 tapasztalni minden területen, az Kienne a javaslatom, hogy úgy kellene foglalkozni e kérdéssel, hogy hogyan lehet megtakarítani és nem, hogy elkölteni. Olyan tervet kellene kidolgoztatni a beruházások, felújítások vonatkozásában - és ki kellene mutatni a kalkulációval szemben - hol 1 hét megtakarítást végrehaj' tanunk. Ennek nagy fontosságot tulajdonitok. Ha keli egy bizottságot vagy mást keli létrehozni, hogy megoldja ezt a problémát. m. Egy másik kéx'dóe; ami részben összefügg az előbbi felszólalással. Nekem módon és lehetőségem volt e .y pár más országban - népi demokratikus és kapitalista országba - ellátogatni, de megmondom, hogy olyan koszos város - mint a mi gyönyörű fová• rosunk - nincs még egy. Ez azonban nem azt ,jelenti, hogv kultúrálatlanok le nénk a többi néphez viszonyitfla. Más hiba van itt, egyszerűen arról van szó, hogy nem tekintjük generális kulturális kérdésnek, nem tekintjük tömegnevuléei kérdésnek, A kapitalista országokban jobban nevelik az embereket, arra, hogy rendet, tisztaságot tartsanak. Igen zéles körbe, iskolába, üzemekbe kell lekezdeni az embereket nevelni. Olyan kevés, felirat, plakát van a tisztaságról. Mindenütt figyelmeztetni kellene az embereket. Ha nagyon sokat mondjuk, akkor eredményt fogunk elérni.---------------- -----------, ---------------------------------------------------------------1—^ ' ' ' ---- ’ ’ > C
