Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
« a jövendő reform szellemében javítsuk. Ez vonatkozik az ipar és a műszaki kutató intézet egymáshoz való viszonyára is. Szükséges, hogy az ipar már mostan behatóan foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy milyen legfontosabb, legaktuálisabb, a termelékenység és a termékek minőségét emelő problémák megoldásában kaphat segítséget a műszaki tudománytól. Az utóbbi képviselőinek pedig már most kell behatóan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy koncentrálhassák egész működésüket azon problémákra, amelyek legfontosabbak a népgazdaság szempontjából és hogyan lehetne maximálisan biztosítani a témák kidolgozásából származó fontos gyakorlati eredményeket. SzamosvölKvi Józsefné - KELTEK, alapszervi titkár. Tisztelt Pártértekezlet, kedves Elvtársak! A Pártbizottság Írásos beszámolóját, a Reviziós Bizottság jelentését és a Határozat-tervezetet tanulmányozva gondot okozott nekem, mint alapszervi titkárnak, egy nagy kerület fejlődésének, gondjainak, problémáinak megértése addig, mig a közös vonásokat fel nem fedeztem. A beszámoló azt tükrözi, hogy a kerületi Pártbizottság ismeri az üzemeink, vállalataink életét^ eredményeit és problémáit. Ismeri a kommunisták., a pártonkivülielc tevékenységét és véleményét. A beszámoló több olyan témával foglalkozik, amely vállalatunkra, a Pamutnyomóipari Vállalat Kelenföldi Textilgyárára és alanszervűnkre, szövődénkre is jellemző. Nem kívánok ezek közül csak nehánnyal foglalkozni. Szövődénkben 3 év óta fokozatosan nő a munkaerőhiány, ami 1964-től 1966. első három negyedévére minden eddiginél nagyobb méretűvé vált. A szövők mind nagyobb számival hapjynak el bennünket, köztük sok törzs— gárda tag is. A nagyméretű munkaerő vándorlásra jellemző, hogy vállalatunk dolgozóinak közel 5o %-a 5 évnél rövidebh ideje dolgozik nálunk. Az egyszerűség kedvéért mondanivalóm leszűkítem alapszervünk műszakjára.' 1966. januárban 127 szövő dolgozott műszakunkban, mig szeptem' herhen már 24—el kevesebb. Már további kilépni szándékozókról is tudunk, azok szama kb. 2o, köztük több törzsgárdatagról. Többször foglalkoztunk azzal, hogy mi az oka annak, hogy kilépnek a torzsgárdatagok és nem maradnak meg huzamosabb ideig az uo szövök. Xorzsgárda tagjaink kilépnek, mert a munkaerő hiány miatti fokozottabb tempó fizikailag és idegileg is kimeríti őket. Találnak olyan állást, ahol jobb munkakörülmények között - a három műszak helyett egy-vagy kot műszakban, - dolgozhatnak, még kevesebb pénzért is. Vagy még sokszor a keresetük sem csökken. Varrnak akik férjhezraennek, vagy családi körülményei változnak és vidékre mennek, ahol lakasulc^ biztosítva van. Jelentős a nyugdíjba menők száma és az egészségügyi okokból kilépők száma is. Az u,i szövők nem maradnak huzamosabb ideig, mert a régi tapasztalt szövök a nagy munkatempó miatt nem tudnak velük foglalkozni, így nem 1 ismerik a szükséges fogásokat, módszereket. Az eredmeny az, 'hogy az uj szövők termelése mennyiségileg és minőségileg is alacsony, tehht npm keresik meg azt a pénzt, amire számítottak. Az utánpótlás biztosítása gondot jelent, mert a textilipar azon belül a pamutszövő ipar nem a könnyű iparag úgynevezett könnyű munkát igénylő munkahelye, de nem tartozik 'divatos* vagy népszerű szakmákhoz sem, ahogy a beszámoló a 38-ik oldalon foglalkozik is ezzel. hh > — 42 — tJ
