Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
- 39 -I Sok kifogás vetődik fel, de ha jól megnézzük, kiderül, hogy azok az elvtársak sértik meg ezt a demokráciát, akik ott dolgoznak. Pl. a Villamosszigetelő a hatóság szerepét veszi fel néha a termelőüzemekkel. Ha kábelcserét kell végrehajtani, meg kell nézni mi a gazdaságosabb, az-e, ha vasárnapi napokon, vagy leltározás alatt végzik el. Ebből adódik, hogy ilyen nyugaton elterjedt hirdnek van némi támpontja. Az a meggyőződésünk, hogy a választások alkalmával pártalapszerveink megerősödtek, egy sor uj elvtárs került be a vezetőségbe és a taggyűlések is azt igazolják, hogy ezek a vezetők be fogják tölteni a szerepüket. Munkánkat hatékonyabban tudjuk elvégezni, mert több elvtársat vontunk be abba a munkába. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő időben fontos szerepük lesz abban, hogy a tömegszervezetek részére kineveljenek kádereket, mivel a társadalmi szervezeteknek, különösen a szakszervezetnek az elkövetkezendő időszakban nagy feladata lesz. Szeretnék biztosítani a Párt értekezletet, ahogy eddig is többé kevésbé sikerült a feladatokat megoldani, ezután is maximális törekvésünk lesz, hogy megoldjuk. Úgy gondoljuk, hogy a Pártértekezlet és a kongresszus határozata elő fogja segiteni, hogy a munkánk javuljon és a kongresszus határozatát teljes mértékben megvalósítsuk és megoldjuk. ^ Dr. Benedikt Ottó akadémikus, a M.T.A. Automatizálási Kutató Intézet Igazgatója. Tisztelt Pártértekezlet! Én egy olyan intézet igazgatója vagyok, amely nemrégen a Gazdasági Bizottság határozata alapján jött létre, hogy tudományosan megalapozza a hazai műszaki fejlesztés egyik legfontosabb, még pedig az autómat izálás feladatát. Szeretnék néhány szót szólni a műszaki tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés egymással való kapcsolatáról. Ehhez hozzájárul még két ok. Az egyik az, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem küldöttje is vagyok, ahol a műszaki tudományok sok ismert képviselője nemcsak oktat, hanem nagy tudományos tevékenységet is kifejt, és ezert nagymértékben érdekelve van a műszaki fejlesztésben. A másik ok az, hogy a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés egymással való kapcsolatának kérdése szorosan összefügg azzal atöbb küldött által már emlitett fontos problémával, amely már ma is parthatározataink között igen nagy szerepet játszik, de a további időszakban döntő fontosságú lesz, nevezetesen gazdasági irányítási rendszerünk reformja. Tudjak, hogy e reformot többek között iparúim műszaki színvonalának elmaradása tette szükségessé# Tudjuk* hogy több oknál fogva csak akkor tudjuk az életszínvonalunkat emelni, ha egyre gyorsabban növeljük az olyan termékek exportját, amelyekben kévés az anyag és sok a munkabefektetés. Ez a munka számunkra csak akkor marhat sikerrel, ha termelésünk műszaki szinvonalq. kielégíti a világpiac követelményeit. A mi körülményeink között tehát műszaki színvonalunk tartása nem maradhat el a fő exportpiacokon megkövetelt^színvonaltól. Ha nem vagyunk képesek eddigi lemaradásainkat behozni, export piacaink N kiterjesztése helyett a meglévőket is elveszíthetjük. Ehhez hozzájárul még az a tény is, hogy napjainkban hazánk nagy részébenmar ele^ erős mértékben észlelhető a munkaerőhiány és ezért a termeles szükséges kiszélesitését csakis a termelékenység nagyfokú növelésével érhetjük el, ami viszont a legkorszerűbb technológia bevezetését követeli. Mindezen kérdések parancsolóan felvetik annak szükségességet, hogy egyrészt műszaki tudományunk minél gyorsabban fejlődjék éppen azokon a területeken, ahol a szocialista népgazdaság eredményei lég-M------- ----------------. r --------------------------------- “ ■ 1 i ■ ■ r ------------■—---------------------------------------------------------------------------------------------’ >
