Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
> I ■;i | 1 i Az elmúlt évek során a pártszervezetek kezdeményezésére sokrétű vita folyt a különböző szákmai munkaközösségekben, tantestületi értekezleteken a világnézeti nevelés kérdéseiről. Mindez elősegítette, hogy a szaktárgyakon belül is megfelelően érvényesüljenek a világnézeti követelmények. Nevelőink egy része szilárdan áll a marxista—leninista világnézet talaján, megfelelő politikai műveltséggel, jó szakmai, pedagógiai felkészültséggel rendelkezik, tehát minden tekintetben biztosítékát nyújtja a nevelési célkitűzések megvalósításának. E pozitív mag ! döntő részét a párttagok képezik, akik céltudatosan munkálkodnak az egész nevelői közösség formálásán is. Pedagógusaink nagy része a szocializmussal való politikai azonosulás mellett világnézetileg még nem tudott eljutni a marxizmus—leninizmus teljes elfogadásáig. Egyesek még nem szakítottak vallásos meggyőződésükkel, másoknál a nacionalista, soviniszta neveltetés maradványai lelhetők fel. A világnézeti különbözőség gyakran együtt jár a politikai tájékozatlansággal, társadalmi helyzetünk felületes ismeretével. Ezek a világnézeti, szemléletben problémák károsan kihatnak az oktató-nevelő munkára még akkor is, ha formálisan eleget tesz a nevelő a tanterv és a nevelési terv követelményeinek. A problémák leggyakrabban a meggyőzés, az érzelmi áitfűtöttség hiányában jelentkeznek. Tanulóifjúságunk döntő többsége lelkiismeretesen, becsületesen tesz eleget kötelességének. Ifjúságunk egy kisebb részénél megtalálható a társadalmi-politikai kérdések iránti kö* zöny, szocialista építésünk eredményeinek és általában a munka, de mindenekelőtt a fizikai munka lebecsülése; egyesek közülük galerikba szerveződve bűncselekményeket is elkövetnek. Pártszervezeteinknek és az iskolák állami vezetőinek határozottabb és céltudatosabb munkával kell törekedniük arra, hogy pedagógusaink világnézeti, politikai tisztánlátását meggyorsítsák, hogy a megnövekedett nevelési követelményeknek eleget tudjanak tenni. Eredményes módszere lehet ennek a kritikai légkör erősítése, ami a jelen helyzetben egyik gyengesége pártszervezeteinknek és tantestületéinknek. Másrészt pártszervezeteinknék rendszeresen és tartalmasabban kell végezniük a napi politikai tevékenységüket a pártonkívüli nevelők körében. Az elkövetkező években fokozott feladat hárul iskoláinkban a pedagógusokra, a fizikai dolgozók gyermekeinek maximális segítése érdekében. Törekedni kell arra, hogy közülük minél több alkalmassá váljék középiskolai, majd egyetemi tanulmányok folytatására. Az utóbbi egy-két évben oktatási intézményeink — több esetben a pártszervezet kezdeményezésére — tettek már kezdeti lépéseket ezen a területen. De ezt még valóban csak kezdetnek tekinthetjük. Az 1966. évi beiskolázás során a szakmunkástanuló-iskolákba felvettek 52,4%-a, a gimnáziumba felvetteknek 18,0%-a és a kerületi középiskolákból az egyetemekre jelentkezetteknek csak 24,7%-a fizikai dolgozók gyermeke. A segítségnyújtás jelentse az egyéni törődést, a felelősségérzetet, a támogatást a tanulásban, a nevelőmunkáiban, a műveltségi hátrány felszámolásában és a szociális juttatások biztosításában. 6. A felsőfokú oktatási intézmények nevelő munkájúnak helyzete. Kerületünkben a három felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 8731 fiatal tanul, az oktátók száma: 1576 fő. Az oktatók közel 36%-a párttag. A beszámolási időszak igen jelentős volt az egyetemek élete és fejlődése szempontjából. A Vili. kongresszus határozata alapján eredményesebbé váll a kommunista szakemberképzés, valamint az oktatási reform további végrehajtása. A kerületi pártbizóttság a beszámolási időszakban rendszeresen foglalkozott az egyetemi pártszervezetek munkájának ellenőrzésével és segítésével. A pártbizottság irányító munkájának középpontjában az egyetemi oktatók és hallgatók marxista—'leninista nevelésének, képzésének fejlesztése, 'valamint az oktatási reform megvalósításának elősegítése állt. Ennek megfelelően rendszeresen foglalkozott a felvételi munkák politikai és szervezeti előkészítésével, az oktatási reform végrehajtásának egyes fontosabb részkérdéseivel. Vizsgálta az egyetemi ifjúság eszmei-politikai helyzetét és megjelölte a párt- és az állami vezetés, valamint a KISZ-szervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóit, Tanácskozott a felsőoktatási intézmények marxista oktatóival az időszerű nevelési kérdésekről. Mindez elősegíift>6 ;-------——.-------—----------■ r -— —--------—---------------——i ’ T --------w ----------------------------!—----------------*1—----— ■ - - • 26 1