Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
tette az egyetemi pártszervezetek politikai munkájának fejlődését, befolyásának és tekintélyének növekedését. Az egyetemi pártszervezetek rendszeresen irányították a reformmunkálatokat. A tervszerű munka elősegítette az oktatási reform mind eredményesebb megvalósulását. Az oktatási reform során egyetemeink nagy gondot fordítottak a gyakorlati oktatás fejlesztésére. Az egyes intézmények jellegükből adódóan más és m'ás formáit keresték a gyakorlati oktatásnak. A reform során kerültek bevezetésre a hosszabb időtartamú termelési gyakorlatok, melyek szükségessége a mérnökképzésben vitathatatlan, csak meg kell teremteni azok tartalmi és szervezeti feltételeit. Az elmúlt időszakban tapasztalt hiányosságok arra mutat-1 nak, hogy az egyetemi pártszervezeteknek, az állami vezetésnek és az üzemeknek további I erőfeszítéseket kell tenni a korszerű gyakorlati oktatás megvalósításáért. 1 Jelentős előrehaladás történt a tananyagok korszerűsítésében is és fejlődés tapasztalható az előadott és leírt tananyagoknál a marxista szemlélet alkalmazásában. Ennek megoldása további nehéz és kitartó munkát követel az egyetemi pártszervezetektől és az állami vezetőktől. Üi feladatként jelentkezik a gazdasági mechanizmus reformja által felvetett követelmények érvényesítése az egyetemi oktatásban. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a 1 közgazdasági tárgyak oktatását szélesítsük és mélyítsük. A származási kategorizálás megszüntetése és az új felvételi rendszer bevezetése nagy politikai felelősséget kívánt meg a pártszervezetektől. A származási kategorizálás megszüntetésével a fizikai dolgozók gyermekeinek száma a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kivételével nem emelkedett társadalmi súlyuk arányában. Pártszervezeteink időben felfigyeltek erre a jelenségre és több alkalommal foglalkoztak a kiadott felvételi utasítás hiányosságaival. Észrevételeinket jeleztük a felsőbb szervek felé. A felvételi utasítás finomításához javaslatainkkal mi is hozzájárultunk. A módositások alapján az 1966-os tanév beiskolázásánál már javult a felvételi bizottságok munkája, ami lehetővé tette egyebek között a magatartási követelmények határozottabb érvényesítését. A beszámolási időszakban pártszervezeteinkben az eszmei-politikai munka nem fejlődött egyenletesen. A reformmunkák előrehaladásával párhuzamosan növekedett a pártszervezetek ezirányú tevékenysége is. Ma mái’ határozottan igénylik az oktató-nevelő munka egységét. A párt- és KISZ-szervezetek, valamint az oktatók nevelőmunkájának eredményeképpen az egyetemi ifjúság jelentős többsége a szocializmust magáénak vallja és saját jövőjét csak a szocialista társadalmi rendben tudja elképzelni. Az elmúlt négy esztendő alatt nőtt a KISZ-tagság létszáma is az egyetemi ifjúság körében. Ma kb. 85—90%-a a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. Fejlődött az egyetemi ifjúság szakmaszeretete. Ez megmutatkozik a tanulmányi eredmények alakulásában is. Az egyetemi ifjúság marxista—leninista fejlődésében kiemelkedő szerepet töltenek be a társadalomtudományi tanszékek. Az elmúlt évek alatt oktató-nevelő munkájuk tartalmi és módszertani szempontból egyaránt sókat fejlődött. Munkájuk alapvető vonása, hogy pártosan, a párt politikájának szellemében Oktatnak. A továbbiakban is fontos feladat az ok' tatás színvonalának emelése, a közvetlen ráhatás fokozása, az oktatási módszeiek fejlesztése és a korszerűség fokozott szem előtt tartása. Egyetemeinken elfogadást nyert, hogy a kommunista szakemberképzés helyes célkitűzés. Ennek elérése érdekében az egyetemek párt- és KISZ-szcrvezeteink, valamint az állami vezetésnek összehangolt, tudatos eszmei nevelőmunkát kell folytatniuk mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Fejlődés tapasztalható az egyetemi oktatók marxista képzettségének növekedésében is. Az elmúlt négy év alatt jelentős részük végezte el, vagy iratkozott be a Marxizmus—Lemnizmus Esti Egyetemre. A Budapesti Műszaki Egyetemen 63 fő, az összes oktatók 6,1%-a, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 44 fő, az összes oktatók 35%-a, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 65 fő, 14%. Ez a fejlődés elsősorban fiatal és középkorú oktatóknál jelentős. Ezt elősegítette az egyetemi párt- cs allaim. szervek határozott kádeipoli-I l3t ■C i 27
