Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)

1966-10-22--23

turális eredményeink ismertetésében. Időnként érvszegény, nem differenciál kellően az egyes dolgozó rétegek felé. Ezáltal nem tudta mindig hatékonyan ellensúlyozni az e lenséges agitáció által is erősített pesszimista szemléletet, a népgazdaság irreális megítélé sét. A tájékoztatás — a Politikai Bizottság 1965. évi határozata óta — tartalmában és gyorsasa­gában is jelentősen fejlődött és a politikai munka szerves részévé vált. A hatáiozat végre­hajtása kapcsán ismét rendszeressé vált pártnapok, magas színvonalon széles tömegeket ismertetnek meg a nemzetközi és országos jelentőségű kérdésekkel (pl. 1966 első félévében mintegy 600 pártnapot tartottunk). A pártnapok és csoportos beszélgetést vezetők felké­szítését a kér. PB mellett létrehozott 40 tagú előadói iroda végzi. A csoportos és egyéni beszélgetések száma növekedett, tartalmuk gazdagodott (pl. 1966-ban időszerű gazdasági kérdésekről közel 50 ezer dolgozóval folytattunk véleménycserét). A tájékoztató munka hatékonysága tovább fejlesztendő, mindenekelőtt az üzem és intézmény gazdasági és po­litikai helyzetének, célkitűzéseinek és eredményeinek széles körű ismertetésével. To­vábbá annak biztosításával, hogy a felsőbb szervektől kapott információ ne rekedjen meg egyes vezetőségek szintjén. A tájékoztató munkába aktívabban szükséges bekapcsolni az egyes tömegszervezeteket és a gazdasági vezetőket is. i Kerületünkben 6 üzemi és 1 egyetemi lap működik. Színvonaluk mind a tartalom és té­maválasztás, mind az újságírói műfaj változatosságát tekintve emelkedett. Gazdasági kér­désekkel mind jobban foglalkoznak, ezzel is segítik a pártszervezetek gazdaságszervező munkáját. Egyes lapok kulturális nevelő tevékenysége még fejlesztésre szorul. Jobban kell tükrözzék a helyi mozgalmi életet, elősegítve a helyi politika alakítását és végrehajtá­sában való aktív részvételt. A beszámolási időszakban fejlődött a tömegpolitikai munka koordináltsága. Javult az agi­táció és propagandamunka közti koordináció. A kerületi tömegszervezetek és tömegmoz­galmak jellegüknek megfelelő feladatokat és megbízatásokat kapnak. Mind emellett még sok a párhuzamosság az egyes szervek munkájában, melyen még konkrétabb feladatmegha­tározással szükséges javítanunk. A kialakult eredményekre támaszkodva tovább kell fejleszteni tömegpolitikai munkánk színvonalát és hatékonyságát. Rendszeresen kell ismertetni népgazdasági célkitűzéseink közgazdasági összefüggéseit, a népgazdaság eredményeit, a szocialista tábor fejlődését. Ez­által is erősítve a szocializmus győzelmébe vetett hitet, a szocialista erkölcsi normák széle­sebb körű általánossá válását. Jobban törekedjünk arra, hogy szélesedjen és erősödjön az egyéni meggyőzés, felhasználva a pártcsoportokat és szocialista brigádokat. 3. A pártoktatás fejlődése és problémái. A párttagság, a pártonlcívüli aktivisták eszmei-politikai fejlődését kedvezően segítette a pártoktatás. A beszámolási időszakban jelentősen csökkent a pártpropaganda elvont jellege. Alapjában az élet által felmerült kérdésekre igyekszik elméletileg megalapozott választ ad­ni. Ily módon hatékonyabban tudtuk az elmúlt évek során az egyes emberek és rétegek 1 szemléletét befolyásolni. Ezt nem teszi kérdésessé az sem, hogy az oktatási munkánk e jel­lemzőjét negatív jelenségek is kísérik. Egyrészt még néha találkozhatunk elvont elméle­­tieskedéssel is egy-egy foglalkozáson, másrészt prakticista jegyeket is magukon viselnek némely szemináriumok. Az azonban vitathatatlan, hogy a fő tendencia — az elméletnek a gyakorlattal való helyes kapcsolata — pártoktatásunkban erősödik, a kísérő szélsősé­gek pedig megszűnőben vannak. Pártoktatásunkban is érződött, hogy az elmúlt években egymást követően fontos nemzet­, közi és belpolitikai események játszódtak le. A legfontosabb kérdések vitája itt is napi­renden volt, melyeknek nagy részét megnyugtató módon megértettük. A jelenlegi nem­zetközi és belső helyzetünk bonyolultabbá válásával függ össze, hogy sok olyan kérdés van felszínen, melyeknek széles körű, s elméleti alapról való megértetése még előttünk álló feladat. A fentebb már említett osztályszövetség, osztályharc, a párt és munkásosztály vezető szerepe, a békés egymás mellett élés és a nemzetközi helyzet kérdéseivel kapcsola­tos hibás nézetek felszámolása mellett új, minőségileg nagyobb feladatot jelent a gazda-22 /llb !----------------------------------------­­----------------- - i i * *TM**i*mmismm rrirniwi mwüir

Next

/
Oldalképek
Tartalom