Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1987-04-16
r “i GPMB korábbi anyagában megtette. Általánosságban azonban megállapítható, hogy ezek a módszerek csak az adott gazdasági Körülmények között használhatók. Alkalmazásával nem kényszerültek a vállalatok igazán üzen- vagy egyéb szervezési módosításra, főmunkaidős teljesítménynövekedés nem következett be. A vgm-ekben dolgozók száma az 1932-es bevezetést figyelembe véve 1935-ra az összes foglalkoztatottakhoz képest 1,6 %-ról 14,4 >ó-ra növekedett. Vállalatonként heterogén képet mutat alkalmazásuk, ennek okai elemzésére nem térhetünk ki, szélsőértékként a legkisebb arány ORION 1,4 %, FÉKÖN 2,0 %, a legnagyobb általában a 300-500 fő között dolgozó vállalatoknál van, OBV iiélyiúró 49,2 %, DANII VIA 2.sz. gyára 51,5 %. Ugyanakkor ágazatokon belül is eltórések tapasztalhatók pl. vegyiparnál: K. Gyógyszerérugyar 21,6 (/b, EGIS 3,5 kohászatnál: K. KŰFÉM 31,4 %, KŰVAC 7,9 /0. Pozitívumként értékelhetjük, hogy elősegítik a termelőberendezések jobb kihasználását, hiszen munakaidö után, vagy hétvégeken dolgoztak. Ezzel szemben a körülöttük kialakult sokszor nem tiszta helyzetek, az emberek gondolkodásmódját deformáló, az életrendeket összekuszáló hatásuk a gazdasági vezetőket arra sarkallja, hogy hosszabb távon a főmunkaidőben végzett, megfelelő hatékonyságú tevékenységet tekintsék az egyedül célravezetőnek. A dolgozói létszám biztosítása érdekében jól járható, de kevésbé gyakorlott módszer a részmunkaidősök, bedolgozók, nyugdíjasok, al_ kaImi munkavállalók foglalkoztatása. A termelés szervezésének eszköze és feladata ezeknek a munkaerő tartalékoknak a mozgósítása. Kerületünkben ezt a felismerést tükrözi, hogy a vizsgált időszakban az egyéb foglalkoztatottak létszáma összességében 325 fővel, a foglalkoztatott nyugdíjasok száma 933 fővel nőttAz etípusú munkaerőtartalékot elsősorban az ORION, FMV, ÉVIG, SZIA, K. Sörgyár, KIPSZER használta ki. Egyes hiányterületeken a kerület vállalatainál is sor került külföldi munkaerők alkalmazására a tervidőszakban. A vállalatok számára kedvezőnek tűnik a külföldi munkaerő igénybevétele, mert utánuk "csak" költségeket fizet és nem munkabért. Azonban ezzel a költségek számottevően növekedtek annak ellenére, hogy komoly hiányt pótolnak ás minőségi munkát végeznek, ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy fokozatosan leépítsék a típusú munkáérőroglalkoztatás uttat. L------------------_J
