Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1987-04-16
r ~i-6-A legfontosabbnak minden bizonnyal a közel másfél évtizede kezdődött ipari létszámcsökkenést, kell minősíteni. 3elen felmérés alapján a tervidőszak során a fizikai létszám ^ 1986. végére 5.473 fővel csökkent, ugyanezen időszakban a nem fizikai létszámcsökkenés 1302 fő volt. Az összes foglalkoztatott létszám 7 %-kal mérséklődött, 23-25 SS-os váltás mellett; az ipar létszámváltozása 7,3 %, azonban a váltás csak 16-13 %. A fluktuáció mérete ágazatonként, ezen belül vállalatonként változó volt. A munkaerővel való ésszerű gazdálkodást az elmúlt időszakán nagyban nehezítette, hogy a fizikai állománycsoportban igen jelen^ tös Volt a létszámmozgás (élelmiszeripar, textilipar, építőipar vállalatainál). Ugyanakkor egyes vállalatoknál, ahol a vallalat eredményes gazdálkodása, a stabilabb piaci helyzet mutatkozott, ott az országos átlagnál jobb lehetőségeket is biztosítottak a ^ dolgozóknak. E területeken a létszámmozgás megállt, sőt esetenként minőségi cserére is sor kerülhetett (EGIS, LÁMPART, 3ZIM). ^ ^ Komoly gondként jelentkezett a strukturális összetétel biztosítása a vállalatoknál. A kilépő szakmunkások helyébe szinte minden esetben betanított munkások kerültek, ami a munkavégzésre, a gyarta-, ütemére, minőségére is alapvető hatással volt. A vállalatoknál igényként jelentkezett a többszakmával rendelkező dolgozok vállalathoz való kötése, valamint az átszervezések miatt szükséges átképzések megoldása. ~ az egyes Képzések, továbbképzések állón,!, tanfolyami, szakmai - a vállalat munkaidőalapjára és nagymértékben a pénzére eputek. A v lalati képzés csak igen korlátozott mértékben oldható meg a jelentős költségigény miatt. Az anyagi feltételek hiányán kívül nyitott kérdés, hogy a vállalat által kiképzett létszám nem hagyja el a vázlatot, ugyanez vonatkozik az utánpótlás növelésre, az iparitanulóképzés megszervezésére is. A létszám megszerzéséért, megtartásáért végzett munkában a vállalatok többféle megoldást alkalmaztak, másod-.és mellékállások, külön megbízatások biztosítása. _ 1932-vel lehetőség nyílott egyfajta többletjövedelem megszerzésére, ezek a vállalati munkaközösségek voltak. A vgm-k működése több ellentmondás mellett végülis tért nyert, amelynek elemzését a kerületi L -------------------
