Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1984-03-06

I— "J- 4 -A vállalat érdekeltségi, ösztönzési rendszerének alapelvei

A vállalati érdekeltségi rendszer alapvetően arra az elvre épül, hogy mind mélyebben kumutathatók legyenek az egyes egységek hozzájárulásai a vállalat egészének eredményeihez.

Ehhez az alapot a megelőző évek szisztematikus előkészítő munkája teremtette meg. Ennek során a korábbi gyári átadási árak, illetve a különböző konstrukcióban készült gyári eredmények kimutatása helyett, ma valamennyi önelszámoló egység valóságos, a vállalat realizált árbevételében is megmutatkozó árakon veszi száma te 1jesitményét és ennek megfelelően, -miután költségeink kumutatása egyértelműen biztosítható- eredményét is a vállalat egészének eredményéhez való hozzájárulása arányában mutatja ki.

A belföldi te 1jesitmények kapcsán ez olyannyira kikristályosodott, hogy miután a gyárak kötik a belföldi szerződéseket és a teljesítésről is maguk gondoskodnak, a realizált árbevétel teljes egészében a gyárak teljesítéseként jelenik meg.

Az export árbevételnél korábban a gyárak exportra termelt termékeiket belföldi áron adták át. 1982-től kezdődően a vállalati központ a gyárak tudomására hozza azokat a szerződéses árakat, amelyeken az export realizálódik. E szei— ződéses árak, illetve ezeknek a központi költségekkel csökkentett része szolgál alapul a gyári teljesitmények értékelésénél .

így a gyárak a valóságos külpiacon érvényesülő hatásokat közvetlenül érzékelik. Gyakorlatilag tapasztalják a külső piacok megité1 ésének árban megnyilvánuló hatásait. Folyamatos lehetőségük nyilik valóságos összehasonlításra, az előállítás költségei és a vállalati szinten realizált árbevétel között.

Az emlitett elvek alapján kialakított gyári eredmények már alapul szolgálhattak egy olyan ösztönzési rendszer kidolgozásához, amelynek során a vállalaton belüli ösztönzési rendszer maximálisan alkalmazkodik ahhoz a rendszerhez, amely a vállalat egészére, mint népgazdasági előirás vonatkozik. így a vállalaton belül immár második éve az ösztönzés legdöntőbb elemének tekinthető bérgazdálkodásnál az önelszámoló egységek, a gyárak: ugyanúgy a jövedelmezőségi mutató függvényében növelhetik bérszin vonalukat , mintha önállóan gazdálkodnának.

2 4