Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1977-02-15

Az elmúlt időszakban rendezésre kerültek a hatáskörök. Egyre in­kább érvényesül az az elv, hogy csak annyi funkciót tartanak ha­táskörben amennyivel érdemben tudnak foglalkozni a pártszervezetek. ^Jelentősnek Ítélhetők azok az erőfeszítések, melyek ösztönzik a testületeket arra, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az ille­tő tevékenységét, munkáját a legjobban ismerik. Fejlődött a kádermunka demokratizmusa. Ezt bizonyítja, hogy a ha­­táskörileg illetékes pártszervek döntéseiket testületi üléseken hozzák. A Pártbizottságoknál és Pártvezetőségeknél gyakorlattá vált a testületi állásfoglalás. Az alapszervezet szintjén egyre ritkábban, de még most is tapasztalható, hogy a vezetőség helyett a titkárok foglalnak állást. Utólag tájékoztatják a vezetőséget, melyből félreértések, ellentmondások keletkeznek. A szakszervezeti és KISZ testületek véleményezési jogkörének gya­korlati alkalmazásában kezdeti eredmények vannak. Mégis szükséges felhivni a figyelmet arra, hogy a sokféle véleményezés, a nem egy esetben eltérő vélemények összehangolása elhúzza , bonyolulttá te­szi a személyi ügyek megoldását* Az utóbbi időben a szakszervezeti bizalmiak jogkörének növelésé­vel kapcsolatosan még több gonddal találkozunk. Éppen ezért az I üzemi és intézményi pártszerveknek és szervezeteknek nagyobb fi- 1 gyeimet kell fordítaniuk az időben történő egyeztetésre, a véle­mények összehangolására. A káder és személyzeti munka fejlődésével együtt javult a minő­sítések tartalma és színvonala. A kerületi és üzemi Pártbizott­ságok hatáskörébe tartozó vezetők minősítése lényegében megfelel a követelményeknek. Felszámolták az alapminősítéseknél korábban tapasztalható lemaradásokat. A minősítő munka tervszerűbbé vált. A kiegészítő minősítések is . rendszeresek. A párt hatáskörbe tartozó vezetők tevékenységének értékelését összehangoltan végzik. Figyelembe veszik a gazdasá­gi vezetés, a szakszervezeti és KISZ szervezet véleményét is. A vizsgálat során tapasztaltuk, hogy egyes vezetők káderanyagában már 6-8 kiegészítő minősítés is található. Ezért joggal merül fel, hogy hány éven keresztül kell és lehet kiegészítő minősítést készíteni. r --n- 11 -L— ----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom