Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1966-02-03

...................................... ■■ 11 \ — ----------­r n • • • • Az anyag felveti a rugalmasabb ármechanizmus kérdését, amivel elvileg egyetértek. De ugyanakkor valamilyen módon - pl. térvárt* gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok a readelkezésükre álló termelési eszközök ! és berendezések leggazdaságosabb r^lhasználásával ér­jenek el eredményeket, ne pedig a mesterségesen elő­idézett burkolt vagy nyilt formában jelentkező áremelé­sekből, mert ez egyrészt meghiúsítja a vállalatok mun­kájának helyes értékelését, másrészt nem lehet egyér­telműen értékelni a vállalatok fejlődését - nem utolsó sorban nem járul hozzá adatfcaágaihoz képest maximális mértékben a nemzeti jövedelem képzéséhez. Egyetértek azzal, hogy a tanácsok a vállalatok kommu­nális beruházásaiba beleszóljanak s az is megszívlelen­dő, hogy a tanácsok a területükhöz tartozó vállalatok­kal szemben kommunális adót érvényesítsenek. De ennek k"s mértékét és határát véleményem szerint korlátozni, rög­zíteni kell, mert ez egyébként a személyek rátermett­ségétől, határozottságától, függően sok vitára és indo­kolatlan bonyodalmakra adhat modot. Az anyag nagyon helyesen veti fel a különböző társadal­­| mi juttatások kérdését. Véleményem szerint ezt még f szélesebb mé tékben is kellene vitatni, illetve kellene kiterjeszteni. Meglátásom szerint a vállalatok csak az újra felülbírált és a teljesen jogos védőé te üáeet biz­tosítsák dolgozóiknak, de azt megfelelő' szinten, vala­mint a védőruhát. De egyéb juttatásokat, mint a munka­ruha, az üzemi étkeztetés, bölösődék, napközi otthonok igénybevétele, üdültetés, egészségügyi ellátás, a tény­leges önköltségi áron kerüljenek megtérítésre, mert egyrészt ezen juttatások értékelése és megbecsülése közel ^ sem áll arányban a ráfordítással, másrészt sok dolgozó azonos feltételek és keresetek laellett hátrányos helyzet­be kerül más dolgozóval szemben. De e kérdést véle­­ményesm szerint megoldani csak akkor szabad, ha ezek finanszírozására fordított teljes megtakarítás nem az államnál cspódik le, hanem közvetlenül a szerveknél, intézményeknél, vállalatoknál s ennek teljes forint értékét a dolgozók közvetlen foimában - bérben - meg­kap ják. Nem fő ké dés, de az előterjesztés megemlíti^ hogy a vállalatvezetők fizetését 75 %-ban, az egyeb vezető dolgozók fizetését 85 %-ban kell csak garancálni ha a rájuk bízott feladatok at nem végzik el a követelmények­nek megfelelően. Nem lenne-e helyes a vállalat vezetők­nek olyen jogot biztosítani, hogy ugyan-e jogokkal éljenek a kisebb beosztásban, vagy fizikai állomány­ban lévő dolgozókkal szemben is, ha azok a feladatukat szintén többszöri figyelmeztetés, vagy megintés dacá­ra sem végzik el kielégítően. De azt is meg kellene­gátolni, illetve velük szemben megfelelő szankciókat kellene alkalmazni abban az esetben, ha ezért a dolgozók munkahelyüket otthagyják. I____9__

Next

/
Oldalképek
Tartalom