Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1963-09-05
r n növelését elérni, de sajnos éppen ebben a vonatkozásban van a kerületi iparban probléma. Ezt a kérdést vizsgálva megállapítható, hogy a g yártás f e jleszt ése, a gyártás gépesítése terén kell határozottabb lépésekkel előre menni, hogy az 1963 évi terveinket teljesíteni tudjuk. A kerületi iparban problémák vannak a létszám kérdésében is. 1962-ben 292 fő hiány volt, ez a 292 fős hiány azonban nem reális érték, mivel a hiány ennél sokkal több volt. 1963 I. félévében tovább romlott ez a szám és a hiány 812 főre emelkedett. Ez a 812 fős hiány sem a valóságos szám, hanem sokkal több. A kerület üzemeit járva az a megállapításunk, hogy a létszám hiány általános jelenség. Minden területen jelentkezik férfi szakmunkás és segédmunkás hiány, de általában vasipari szakmunkásokban és elektromosipari szakmunkásokban van nagyobb hiány, mig a többi szakmáknál nem küzdenek lényeges szakmunkás hiánnyal. Mérnök és tebnikus hiány is nagy, ez is általában a vasipari és elektromosipori szakmérnökök és technikusok területén. A kerületünkben ijesztő a munkaerő vándorlás mértéke is. A 42. sz. A 42. sz. Építőipari Vállalatnál pl. a munkás létszám 28^-a kicserélődött, tehát 1568 dolgozó közül ^ 454 dolgozó távozott el egy év alatt. Az Építőipari Gépjavító Vállalatnál lo3 fő mondott fel, ezzel kis vállalatról lévén szó, a vállalat fele kicserélődött. Ezek a jelenségek ia igen nagy problémát okoznak a termelésben. A létszám kérdés megoldása azt Írja elő, hogy a mukaerő növelés kérdésével többet kell foglalkoznunk. Ennek a kérdésnek egy másik oldala a termelés ütemesség. A termelés ütemességével foglalkozott a Pártbízottség is olyann formában, hogy összekapcsoltuk a vezetés színvonalával. Úgy gondoljuk, hogy e két dolog összekapcsolása helyes dolog. Meg kellett állapítanunk, hogy az I. félévben .ebben a kérdésben a lég kevesebbett mentünk előre. Előremenetélről csak ott beszélhetünk, ahol szalag-rendszer van, mint pl. a Férf Fehérnem ügyár bán, ahol természetszerűleg a szalag diktálja az iramot. A többi helyeken ütemes termelésről szó sincs, még olyan 1 ***' *