Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-04-17
r n- 5 -értékelik, akkor nyilván sokkal jobban segit bennünket, még akkor* is, ha csak erkölcsi segítséget ad, de viszont tudjuk hogy nemcsak azt kapunk, hanem anyagi támogatást is. A nyugati hatalmak véleménye is fontos, mivel nem egy esetben azt hangoztatták, hogy tönkre tesszük a népgazdaságot.Most bizonyítani tudjuk, hogy a mezpgazdaság átszervezése úgy jött létre, ahogyan a párt elképzelte és azt irányitótta. Elsődleges azonban a mi népünk véleménye, mert hiába akarunk mi bár mit kezdeményezni, megvalósítani, ha nincs aki azt támogassa, végrehajtsa. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését a mi népünk akarta, ezért tudtunk eredményt elérni, mely erkölcsi sikereinket is megerősítette. Kádár elvtárs f elszólalásában kitért arra is, hogy az eredmények elérése a megyei pártbizottságok jó munkáját is dicséri, az ő munkájukról is elismeréssel kell beszélni. Kádár elvtárs elmondotta, hogy a lenini hármas jelszó hazánkban helyesen volt alkalmazva, azonban ma már nem célszerű a megváltozott körülmények között, mert létrejött az egységes parasztság. A jelenlegi helyzet értékelése azért fontos, mert a régit lezártuk és egy uj fejlődési folyamat indult meg a mezőgazdaság területén. Az 1961-es évet, a Központi Bizottság, a nehézségekkel küzdő termelőszövetkezeteknél a "nagy próbatétel" évének értékeli. A gazdálkodást és az eredményeket nagymértékben befolyásolta az aszály, több probléma, nehézség lett volna, ha a szövetkezetekben nem szocialista gazdálkodás folyik. Az elmúlt évben mindössze 4-0 % csapadék hullott. 1952-,ben is rossz időjárás volt, de nem volt ilyen rossz, mint 1961-ben. A felvásárlás 1961-ben 6.1 %-kal volt magasabb, mint 196o-ban. Hagyma és burgonya kivételével, mindenfele árut lehetet és lehet kapni korlátlan mennyiségben. 1961-ben elértük- a 11 mázsás átlag termést holdanként, ami pl. a búzánál igen magas eredménynek számit. 196o-ban 300 ezer kh. buzavetósünk volt, 1961-ben 8oo ezer kh. Ha az őszi munkákat figyelembe vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy 1961. őszén 5oo kh.—dal több búzát vetettünk, mint 196&-ben. Az őszi mélyszántást 3.5 % kh végeztük el, mig 196o-ban csak 1.5 % volt. Az állatállománnyal kancsólatban: 1961-ben ha az 1956~6o év közötti folyamatot tekintjük megállapíthatjuk és az átszervezést követő első évben arról adtunk számot, hogy az állatlétszám igen szépen növekedett. Pl. január elején az ország sertésállománya 6oo ezerrel volt magasabb, vagy is 9 %-kal, mint a korábbi években. A kocaállomány az előző évivel azonos színvonalon volt. 4-5 ezerrel volt több a szervasmarha állomány, az előző évinél, az utóbbi négy év legmagasabb szintjét értük el. Minden téren növekedett a közös állatállomány is. 1961-ben loo kh. közös szántóhóz viszonyítva 14-.5 mázsa sertéshúst adtak a termelőszövetkezetek. Itt meg kell emliteni a takarányjDroblómat. Az aszály a legnagyobb gondot takarmány szempontjából okozta, s az állatállomány átteleltetése igen nagy nehézségeket okozott. Utalni kell arra is, hogy a Szovjetunió 25.ooo vg. kukoricát bocsájtott rendelkezésünkre. Ez nagyban hozzájárult az állatállomány átteleltetéséhez. Nehezítette a helyzetet a kitavaszodás késése is. A malac és süldő árakkal kapcsolatban már tájékoztattuk az elvtársakat. Megnövekedett a termelési kedv és a termelési biztonság is. L-—--- _J
