Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-04-17
n lési biztonság is. fehér elvtárs elmondotta, hogy ősszel azt jelentette egy nyugati diplomata, hogy:"Magyarországon az állatállomány jelentős részét ki kell pusztítani, mert ilyen nehéz mezőgazdasági évben az ország képtelen átteleltetni az állatállományt". Ugyanez a diplomata most nagy babban van? nem tudja mit jelentsen haza*. Azt jelentette, hogy:"Magyarország egy kiszámíthatatlan országi. A mezőgazdaságban 36Ma.al növekedett az öntözött földterület. 1961-ben a tervhez képest további Gl.ooo kh-val növekedett, tehát majdnem megduplázódott az előző évihez képest. 1961 évben 17 kataszeri holdon telepitettünk gyümölcsöt és az átszervezés ellenére, a szőlő kapacitás nemhogy megállt volna, hanem tovább növeke de ’fc’b • A gépesítéssel kapcsolatban: Ami a mezőgazdaság fejlesztését illeti, ebben van a legnagyobb előrehaladás. Az átszervezés 3 éve alatt 21 .5 ezer traktort kapott a mezőgazdaság. Ezzel 53> ezerre nőtt a traktorok száma. Műtrágya felhasználással kapcsolatban: a Horthy rendszerben lkh.~ ra 8 kg. műtrágya jutott, 1958-ban nálunk 4-9 kg. és 1961-ben 111 kg.-ra emelkedett a műtrágya felhasználás holdanként, összefoglalva a konkrét tényeket: felsorakoztatható a korábban felvetett kérdésekhez, hoey a mezőgazdaságban a kettős feladatot sikeresen oldottuk meg. Továbbiakban még egy központi feladat áll előttünk, mivel az átszervezés során a politikai meggyőzést teljesitettük, maradt a terméshozam növelése, a termelési eredmónvek javítása. A Központi Bizottság figyelemhevéve az elért eredményeket, úgy foglalt állást, hogy: nem téveszthetjük szem elől azt a tényt, hogy nálunk Magyarországon a növény-es állattenyésztéssel bajok vannak, alacsony a hozam, drága az előállítás. Sok még a tennivaló abban a tekintetben is, hoay a mezőgazdasági szövetkezeteket ténylegesen nagyüzemekké tegyük. Különösen jelentkezik ez az _ igény a közös állattenyésztés kiépítését illetően. Magyarországon a mezőgazdasági hozam alacsony a középeurapai országok terméshozamához viszonyítva is. Jelenleg képtelenek vagyunk a la-^ kosság igényeit kielégíteni. Ha nem javitunk a helyzeten a mezőgazdasági export igénvék kielégítésével is bajok lesznek. Tudjuk azt, hogy az igények állandóan növekednek. El kell érjük azt a színvonalat, hogy megtarthassuk kapitalista piacainkat is. í Mi a megoldás útja? A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy tovább a megkezdett utón, s minél előbb emelni a mezőgazdasági termelés korszerű színvonalát. Ennek megvannak a lehetőségei azért, mert a mezőgazdaságban egy fő feladat van, a termelés gyorsabb fejlesztése. Ez érdeke a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztságnak is, érdeke a szövetkezetnek és érdeke a népgazdaságnak is. Központi Bizottság álláspontja, hogy a pártnak a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztésére kell mozgósítani, A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztését akkor tudjuk megoldani, ha a mezőgazdaságban a termelékenységet erőteljesen fokozzuk. Ebben az ut: fegyelmezett munka, technólógiai eljárások helyes kihasználása. A Központi Bizottság 1965-i‘e az alábbi célokat tűzte ki: Búza kh-ként 13*5 q» Kukorica kh.-ként 18 q , Cukorrépa kh.-ként 16.5 q, Burgonya kh-ként 70 q. Egy tehén tejtermelése: 2.300 liter, egy tyúk tojásmennyiségét lo5 fölé kell emelni. Ha ezeket teljesíteni akarjuk, akkor a mezőgazdaság feladata:_többet, jobban és olcsóbban termelni, figyelembe kell venni azt is ./. ,, L----_J
