Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-04-17
r n Ml /j. (M a parasztságot le kell szegényiteni, mert különben nem lehet eredményt elérni. Ugyanakkor voltak gyanakvó nézetek, ".ió lesz-e nem-e fogjuk a korábbi hibákat elkövetni". Találkoztunk önkritikus nézettel is, aki a mezőgazdaság átszelvezésének, gazdasági feltételeinek megteremtését tartották elsődlegesnek. A jobboldali nézeteket ellenforradalmi nézeteknek is tekinthetjük. Akkor már nem lehetet a szocializmus ellen nyiltan fellépni, de burkolt formában előfordult. Tapasztalható volt az emberekben aggodalom is, ami helyes és jogos volt, mert korábban igen sok hibát követtünk el a mezőgazdaság területén. Ilyen körülmények között hozta meg határozatát a Központi Bizottság 1958-ban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése iö a kétfrontos harc közepette történt, A határozat rámutatott a szigorú önkéntesség betartására, a türelmes politikai felvilágositó munka betartására. A Központi Bizottság határozatának helyességét az élet igazolja, az átszervezés befejeződött, amit a szocialista fejlődés szempontjából forradalmi munkasikernek lehet elkönyvélni. Ízt az eredményt a párt hozta létre, a párt vezetésével sikerült végrehajtani. Kádár elvtárs felszólalásában utalt Lenin elvtárs megállapítására, melyet a mezőgazdaság átszervezeésével kapcsolatban tett; ha a parasztságon múlott volna soha nem lett volna termelőszövetkezet mert amig lo hónapon keresztül dolgozik a földön addig munkásnak érzi magát, de amikor a termést értékesíti akkor már kereskedő, tőkés. Ilyenkor azt mondja^ hogy most nem lép be a termelőszövetkezetbe, majd egy későbbi időpontban, Az ilyen helytelen nézetek ellenkezőjéről kellett meggyőzni a parasztságot és ezt csak a munkásosztály tudta végrehaitani. E munka során kettős feladatot hajtottunk végre: sikerült a parasztságot meggyőzni arról, hogy a jövő útja csak a szocialista mezőgazdaság lehet, ugyanakkor ügyelni kellett arra is, hogy a termelés ne essen vissza. A mezőgazdaság szocialista átszervezését hamarább valósítottuk meg, mint eredetileg a határozat megjelölte, a mezőgazdaság termelése 8.5 %-kal, az árutermelés 13.5 %-kal növekedett. Az átszervezés mindig megrázkódtatással jár, azonban jelen esetben nem i^en mutatkozott, csak az aszályos időjárás befolvásolta a nagyobb eredmények elérését. Allattenvésztós területén 1961- ben nem állt be csökkenés, sőt növekedett, ugyanakkor a kultúrnövények helyzete is javulti A dolgozók életszinvonala nem emelkedett, de nem is csökkent. Alapvető élelmiszerekből az ellátást meg tudtuk oldani. A mezőgazdaság átszervezése során az első riadalom Budapesten volt. Az akkori nézetek nem voltak ellenségesek, bár olyan is előfordult. Meg kellett értetni a munkásosztállyal, hogy az átszervezés elsődleges feladat, melyhez a politikai feltételeket kell elsősorban biztosítani. Ez 1958-ban lehetővé vált. Az átszervezés után előtérbe lépett a közös gazdasági alap megteremtése. A mezőgazdaság átszervezése most már azon múlott, hoey a munkásosztály vállalja-e a nehézségeket, amelyek a mezőgazdaság átszervezésével járnak. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése belpolitikai siker volt. Elmondotta Kádár elv társ, hoery nekünk nem lehet közömbös pl. az, hogy hogyan vélekednek munkánkról Moszkvában és nyugaton. Miért fontos az, hogyan évbékelik eredményeinket a Szovjetunióban? Elsősorban azért, mert ha megfelelően / L— —:J
