Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1980-02-23
r n lakásépítés - mintegy 1000 fős létszámcsökkenés következett be, amelynek ellen- JEGYZL 1 súlyozására termékszerkezet-korszerűsítést hajtottak végre. A nagypanelos házgyári technológiára való áttérés eredményeként az V. ötéves tervidőszakra kitűzött lakásátadási tervüket megközelítően teljesítik. Az átadott lakások minősége változó. Az elmúlt négy év során ezek 36,3n <)-át hiba- és hiánymentesen készítették el, ez az arány 1976-ban és 1979-ben megközelítette a 60%-ot, míg 197N- ban alig több, mint 5%. A hiánypótlási kötelezettségek értéke a létesítmény értékének 0,7 és 1,4%-a között változik éves viszonylatban. A vállalat helye és szerepe a fővárosi, de a kerületi lakásépítésben is megköveteli, hogy volumenben és értékben az elmúlt évek átlagánál többet teljesítsen, s ehhez szervezetileg és . technológiailag készüljön fel. Ugyanakkor szükséges a beruházások előkészítésének javítása a külső szervek részéről is. Kerületünkben a MÁV négy forgalmi főnöksége 57 kőbányai ipartelepet szol( gál ki áruszállítási feladatok teljesítésével úgy, hogy teljesítményét az 1975. évi 2,5 millió tonnáról 1979-rc 3,2 millió tonnára növelte. A vasútépítő és járműjavító üzemek termelésüket 40,7%-kal, termelékenységüket 32>9%'kal emelték. Teljesítményük értékét növeli, hogy mindezt komoly létszámhiány és csak kismértékben javuló szociális körülmények között érték cl. A? elmúlt négy esztendő eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk., hogy a XI. kongresszus azon határozatát, amely többek között a gazdálkodás hatékonyságának lényeges emelését irta elő, csak részben, a szükségestől és a lehetségestől elmaradva valósítottuk meg. Ennek oka:- a kerület vállalatainak, termelőhelyeinek jelentős része régi üzem, elavult gépi és technológiai berendezésekkel és rossz körülmények között dolgozik, silány állapotban levő épületekben,- üzemeink termelési technológiájának viszonylag alacsony a műszaki színvonala, a termékek korszerűségének és minőségének a követelményektől és a nemzetközi élmezőnytől nagy az elmaradása, lassú a termelési szerkezet korszerűsítésének az üteme,- sem a termelő-, sem az értékesítő vállalatok exportmunkáját ma még nem jellemzi az átgondolt — és távolról sem a hosszú távú — piacpolitika. Sok az egyszeri üzletkötés, kevés a tartós vagy kooperációs kapcsolat, de a már létrejött is sokszor kiszolgáltatottságot jelent számunkra,- a tőkés import kiváltására nem folyik elég hatékony, tervszerű műszaki, fejlesztési munka, és az importcsökkenésben elért eredmények egy része is a korlátozó állami adminisztratív intézkedésekből fakad, ami sok veszélyt rejt magában,- munkánk hatékonyságát rontotta az új kapacitások jelentős részének a tervezettnél lassúbb, és magasabb költségű belépése, a korszerű tcrmelőberendezések nem kellő kihasználása, a készletek és a fajlagos anyagfelhasználás növekedése. Az V. ötéves terv végrehajtásának egyik legnagyobb gondja a munkaerőgazdálkodás. A X. kerületi vállalatok terveikben kisebb létszámmal számoltak, mint a megelőző tervperiódus létszáma, de még ez is magasabb volt, mint amennyivel ténylegesen gazdálkodhattak. Az ebben a tekintetben elvárható szemléletváltozást nem segítette elő a korábbi bérszabályozás rendszere sem. A X. kerület vállalatainak létszáma négy év alatt, több mint 9500 jövel csökkent. A csökkenés a fővárosban következett be - mintegy 10 800 fő -, mert a vidéki létszám 1300 fős növekedést mutat. A csökkenésen belül a fizikai állományú volt nagyobb arányú, ami - főként Budapesten - tovább rontotta a munkaerő szerkezeti összetételét a termelők rovására. Az átlagnál nagyobb mértékben csökkent a fizikai létszám a SZIM-nél, a LAMPART-nál, a FÉKON-nál és a Kőbányai Textilműveknél, míg kisebb mértékben a VBKM-üzemcknél, a MÁV Északi Járműjavítónál és a gyógyszeripari vállalatoknál. Az iparban tehát a létszámcsökkenés lényegesen meghaladta a tervezettet, ám a munkaerő elvándorlásának irá——^------7