Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1980-02-23
r , . “■ JEGYZET n,a mk kismértékben yam . népeaadaaáe' cgkakj^pl; helyzet az egészségügyi intézményeknél, a gyermckintczmc y lemben és a közlekedésben. Ugyanakkor az ipar egyes területem zavarok, fennakadások következtek be, többek között a könnyűiparban es az élelmiszeriparban. A kivitelező építőipar létszámcsökkenése négy cv alatt megközelíti a 15 /<r ot, s ez igen komoly feszültséget okozott. A munkaerővel kapcsolatos problémákat tovább nehezítette, hogy néhány szakmában az átlagosat meghaladó hiány keletkezett (forgácsoló, szövő-fonó, kőműves, szigetelő). A kerületi vállalatok, nagy része a létszámcsökkenést müszaki-technologiai fejlesztéssel, helyenként jobb munkaszervezéssel ellensúlyozta. Sokkal jo 1 e ic tett volna azonban a munka hatékonysága, ha sikerült volna a munkaerő mozgá sát a keletkezettnél még jobban leszorítani. A fluktuáció aránya azonban így is javult, hiszen az állományi létszámhoz képest a ki- cs belépők aránya 1975-ben 50%, míg 1979-ben 41% volt. Nem történt előrehaladás a műszakszám növekedésében sem. Ez különösen a nagy értékű, nagy teljesítményű berendezések kihasználásában jelent nagy hátrányt. Az 1975- év* I>J4"főI 1976-1977-78-ban 1,32-re csökkent és csak 1979-ben érte el ismét az 1,34-et. Ezen belül a könnyűiparban 1,65, viszont a gépgyártásban és az ipari szövetkezeteknél i,i3> a műszeriparban 1,11. A teljesítménybérben dolgozók aránya évről évre növekszik. 1975-ben a fizikai dolgozók 38,3%-a, 1979-ben pedig 45%_a dolgozott műszakilag megalapozott munkanormák alapján. Gyarapodott azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a dolgozók jelentős részét ily módon bérezik. (FÉKON 75%, Köb. Textilművek 68%, Épületkerámia-ipari Vállalat 60%.) Sok esetben azonban a munkanormák nem állítanak megfelelő követelményeket, más esetben pedig eltűrik a technológiai fegyelem megsértését a magas teljesítményszázalékok elérése érdekében. Nem kedvező az sem, hogy amíg a kerületi székhelyű vállalatok budapesti dolgozóinak csak 38%-a, addig a vidéki telephelyek munkásainak 52,4%-a dolgozik teljesítménybérben. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban az iparágban egyedülálló kísérletet indítottak el a vegyipari tevékenység csoportos normarendszerének kialakítása érdekében. Különféle egyéb teljesítménykövetelményekkel összekapcsolt bérezési forma használatos másutt is, de ezek szinte kizárólag ugyancsak a fizikai munkásállományban. Elenyésző a havidíjas alkalmazottak körében a teljesítménykövetelményekkel összekötött olyan bérezési forma, mint a KIPSZER tervezői irodáján alkalmazott elszámolási rendszer. A munkafegyelem megszilárdításában bizonyos kezdeti eredményeket értünk el. A dolgozók nagy többsége becsületesen végzi munkáját, éppen ezért válik mindenütt kirívóbbá cgy-egy kisebb közösség fegyelmezetlen munkája. De sajnálatos módon ugyancsak ezek hangját erősítette, és rossz munkamoráljukat táplálta a különböző szintű gazdasági vezetés bátortalansága, esetenkénti liberalizmusa, a létszám „mindenáron” való megtartásának szemlélete is. A hanyagságot, a nemtörődöm munkát, a lógást, és élősdi magatartást tehát elsődlegesen attól a vezetőtől kell számon kérni, aki mindezt a maga környezetében eltűri. A vállalatok többsége figyelmet fordít a dolgozók általános műveltségének növelésére és szakképzésére. E munka eredményeként az 1975. évi 26,3%-ról 1979-ben 21%-ra csökkent a 8 általánossal nem rendelkező fizikai dolgozók aránya. Ugyanakkor a betanított és segédmunkásból átképzettek száma 9%-kal, de az ipari tanulók száma csak 4%-kal emelkedett. A kerületi üzemekben fiatalodott és emelkedett a műszaki és közgazdasági végzettségűek, száma. A termelési szerkezet fejlesztéséből adódó feladataink megkövetelik, hogy nagyobb gondot fordítsunk mind a fizikai, mind a műszaki-gazdasági értelmiség szakmai és nyelvi ismereteinek bővítésére. A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos valamennyi - a helyzetelemzésben ismertetett - probléma az irreális, nem a lehetőségeken alapuló létszámtervezésből, illetve a laza teljesítménykövetelményekbe belenyugvó tervezésből adódik. A 8 L a^s t.. 1 ■■ > ■ 1 ■ r— -------
