Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1980-02-23
r JEGYZET Lényegesen kedvezőtlenebb a kép a nem rubel elszámolású exportnál. Az eredeti cél 827 millió dollár volt, amelyből négy év eredménye 588 millió dollár, a teljesítési szint 71,1%' Ez alatta maradt az árbevétel 77,4%-os teljesítésének. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás szükségszerűen megköveteli, hogy a belföldi célú ipari termékértékesítés lassúbb, míg a külkereskedelmi rendeltetésű átadások nagyobb ütemű emelkedése következzék be. Ennek a feladatnak az V. ötéves terv eltelt évei alatt nem tudtunk eleget tenni. A kerületen belül iparáganként a nem rubel irányú exportértékesítésben a gyógyszeripar 43,2%-kal, a gépipar 27,7%-kal, az építőanyag-ipar 9%-kal részesül. A terv feladatainak teljesítésében az átlagnál jobb teljesítményt nyújtott a Kőbányai Növényolajgyár, a FIM, a Bp.-i Konzervgyár, az ÉLGÉP, a Kőbányai , Gyógyszerárugyár és az EGYT. Lemaradás a jelentősebb gépipari, valamint könnyűipari vállalatoknál van: így az FMV-nél, a VILLESZ-nél, a SZIM-nél, a Kőbányai Textilművcknél és a LAMPART ZIM-nél. Külgazdasági céljaink megfogalmazásakor a hangsúlyt a gazdaságos export fokozására helyeztük. Ezen a téren történt ugyan előrelépés, de ez a népgazdaság igényeihez képest nem elegendő. A rubel kitermelési mutatója 1977-79 között átlagban 26,38 Ft-ról 25,78 Ft-ra változott. Ezen belül 27,50 Ft-ról 31,00 Ft-ra emelkedett a gépgyártásban, 34,20 Ft-ról 40,00 Ft-ra a ruházati iparban. A kerületi átlagot a gyógyszeripar alacsony, 19,14 Ft/rubeles kitermelési mutatója tette kedvezőbbé. A dollárkitermclési mutató az elmúlt három évben kismértékben javult 40,11 Ft-ról 38,91 Ft-ra. Ezen belül emelkedett az elektronikai iparé 51,90 Ft-ról 59,60 Ft-ra, a villamosberendezés- és készülékiparé 56,30 Ftról 60,60 Ft-ra és a gépgyártásé 43,10 Ft-ról 44,60 Ft-ra. Valamelyest csökkent a gyógyszeriparban, 40,20 Ft-ról 39,50 Ft-ra. A legjobb kerületi dollárkitermelési mutatóval az építőanyag-ipar dolgozik: 28,50 Ft/dollár. A népgazdasági egyensúly javításának, lényeges eleme az importanyagokkal való takarékos gazdálkodás. A kerületi üzemek az V. ötéves terv első négy évében 499 millió dollár értékű tőkés importanyagot használtak fel, amely megfelel a középtávú terv időarányos részének, ugyanakkor a tőkés exportterv teljesítésében 10%-kal elmaradtak. A tőkés import kiváltását nehezíti a hazai háttéripar szerkezete, fejlettségi színvonala, illetve a szocialista beszerzés gondjai. Ebből következik, hogyha csak a közvetlen anyagot vesszük figyelembe, a mérleg pozitívuma csupán 89,3 millió dollár. Az építőanyag-ipar 25 millió dollárral több közvetlen importot használt fel exportjához mérve. Egészen egyedi a PHYLAXIA esete, amely 4 millió dollár exporttal szemben eddig 103 millió dollár importanyagot vásárolt, amelynek azonban nagyobb része állami beszerzés a mezőgazdaság részére. A vállalati gazdálkodás egyik legfőbb mutatója a nyereség. A kerületi vállalatok az V. ötéves terv időszakára közel 30%-os nyereségnövekedéssel számoltak, amely 30,5 milliárd forintnak felel meg. Eddig 23 milliárd forintot, tehát 75,4%-ot realizáltak. Ez az időarányos teljesítéshez némi lemaradást mutat, de az árbevétel változásához is. Ennek felszíni oka a közgazdasági szabályozók módosítása volt, amely a nyercségelvonást növelte. Az évenkénti szabályozó változások. hatosait a vállalatok, nem tudtak, teljes egeszeben belső tartalékaik, mozgósításával ellensúlyozni. Különösen a dinamikus fejlesztési politikát folytató és termelésének jelentős hányadát exportpiacokon értékesítő vállalatok kerültek és kerülnek pénzügyileg nehéz helyzetbe, mert a szabályozó módosítások egyre jobban felszínre hozták a vállalati gazdálkodás gyengeségeit. A probléma lényegét abban kereshetjük, hogy az új, korszerű termékek viszonylag alacsony termelésitechnológiai és munkaszervezési színvonalon készülnek, aránylag magas importanyaghányaddal. A kerületben az építőipart 3 vállalat és egy szövetkezet képviseli. Ezek közül a KIPSZER és a Gépipari Építő Vállalat az ipari építkezések területén tett eleget kötelezettségeinek. A Bp.-i Lakásépítő Vállalatnál - amelynek feladata a 6 ■ g í\LL
