Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.14.a/11)
1981-05-27
i?v :. ' .." . V ■ ' ; ' ' ” ■ f ■ ■ ^gr- ----------------------- ■ ■ i|.---------------r—v, . : .■ —"--------— ----- —... . -------;--------——-------—--r-—-— .. -------....................................... . ....... > zztp I r - 2 -Tanítványaink erkölcsi arculatának heterogenitása tükrözi nevelőink pedagógiai, ideológiai egységének gyengeségeit. Ezt a tényt akkor is meg kell aLlapitani, ha tudatában vagyunk annak, hogy a gyakorló pedagógusok között sok kiváló nevelői egyéniség i dolgozik ma is. Kellő számban és arányban vannak közöttük kommunisták, túlnyomó többségük már ebben a társadalmi rendszerben nőtt fel, elkötelezett hive a szocializmusnak, a főiskolán, az egyetemen általában megfelelő marxista világnézeti és politikai alapműveltséget kapott. Az MSZMP KB. 1972-ben hozott oktatáspolitikai határozata a pedagógusokkal kapcsolatos elvárásokat a következőképpen fogalmazta meg: "A szocialista társadalom felépítéséhez szakmájukat magas szinten művelő, önállóan gondolkodó, magukat is továbbképző, a feladatokat fegyelmezetten megoldó, szocialista elkötelezettségü pedagógusokra van szükség”. A pedagógusok az értelmiségnek olyan rétegét alkotják, amelynek az iskola funkciójától függő speciális szakismereteken túl, a hivatáshoz alapvetően szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, filozófiai, politikai felkészültségre és a hivatás gyakorlása során a permanens önképzésre és a szervezett továbbképzésre elengedhetetlenül szüksége van. Ha a képzésben és a továbbképzésben a pedagógus szakmáján a fenti ismeretek dialektikus egységét értjük, es ezeket egyenrangúaknak tekintjük, ez a pedagógiai tudatosságra is termékenyítő hatással lesz. Marx, Feuerbach téziseinek egyikében a következőket irja: "a körülményeket az emberek változtatják meg és a nevelőt magát is nevelni kell.” Jelen esetben ez egyrészt azt jelenti, hogy a szocializmus építésével nem változik automatikusan szocialistává az emberek gondolkodás- és életmódja, ehhez tudatos tevékenységre, nevelőmunkára van szükség. Másrészt azt, hogy maguk a nevelők is korunk gyermekei, egy átmeneti társadalom ellentmondásaival terhesen. Hogy nevelhessenek, őket is nevelni kell. A nevelő nevelésének ez a széles értelmezése látszik a kerület legtöbb pedagógus pártszervezetének munkájában. A taggyűlések és vezetőségi ülések tapasztalatai azt mutatják, hogy^az alapszervezetek túlnyomó többségénél a pártszervezet munkájának középpontjában a világnézeti-ideológiai teendők állnak. A kerület pedagógusainak ideológiai képzettsége, különösen ha az egyetemeken és főiskolákon vagy a MLEE-n szerzett képesítéseket statisztikailag is kimutatjuk, igen jónak mondható. De a tapasztalat azt mutatja, hogy főleg az ELTE BTK-n végzett fiatal pedagógusok számára a világnézet tananyag, amelyet meg kellett tanulni és vizsgázni kellett belőle szóban, de nem tettekben és magatartásban. Az olyan marxista oktatás, ahol a hallgatókkal csak ismeretanyagot közölnek és az ismeretanyagnak az az egyetlen funkciója, hogy a hallgató vissza tudja mondani a vizsgán és ezért megfelelő osztályzatot kap, nem alakítja a világnézetet. Az oktatási folyamatnak az a célja, hogy a hallgatók eszmékkel találkozzanak, eszméket sajátítsanak el, problémákat vitassanak meg, amelyek befolyásolják a hallgatók gondolkodását, magatartását. ■ --------------------- —-------------------------------j ( í ...... .1.......... .§§141...._....SÍ..... _ __ ______ _____________ ._____—■iniwnr:______
