Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
í- a makroszintű érdekegyeztetésben kötelező és ajánlás jelle! gü megállapodások a reál- illetve nominálbér lehetséges alakulásáról és a folyamatok megállapodástól eltérő alakulása esetén megteendő intézkedésekről;- a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének a makrogazdasági célok szolgálatába való állitása (ilyen irányú korábbi szerepének fokozása). , Az 1989. évi bérmechanizmus elemeit a következőkben részletezzük : ' 1 * Megtérülési követelmény az élőmunka-felhasználás többletével szemben, jövedelemoolitikai kedvezmény j |É| Annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezeteket az élőmunka-felhasználás hatékonyságának javítására ösztönözzük, az élőmunka-felhasználás tárgyévi többlete után nyereségkövetelményt támasztunk. Ennek formája az, hogy a tárgyévi bérnövekmény bekerül a vállalkozási nyereségadó alapjába, s igy a többletet is 50 %-os adó terheli. A bértöbblet adódhat a vállalati átlagbér növekedésből, a létszám növekedéséből, illetve a kettő kombinációjából. Álláspontunk szerint, mivel valamennyi esetben többlet-élőmunka felhasználásról van szó, amelynek a nyereségben meg kell térülnie, a bérköltség teljes növekménye után adózni kell. A többletbérrel szemben támasztott megtérülési követelmény nem jelent visszatérést az adóviselő képességre épitő szabályozáshoz. Nincs ugyanis olyan célja, hogy a bérnövekedés lehetséges nagyságát az adó segítségével határolja be - erre egy 50 %-os lineáris adó eleve nem is alkalmas - pusztán egységes hozamot követel a t;öbbletbér felhasználásának arányában. A bérnövekedés nagyságára vonatkozóan nem ez az elem, hanem a makroszintű érdekegyeztetés fejt ki orientáló hatást. /S" ^ —Amí _ - zjl . ^ ___- 12 - 1
