Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
% \\ - 1 3 -A vállalkozási nyereségadó törvény bizonyos tevókeny] ségfajtákra (pl. közszolgáltató, mezőgazdasági) meghatározott mértékű nyereségadó-kedvezményt állapit meg, ami lényegében azt jelenti, hogy a vállalat az adott - az árbevételek arányában meghatározott súlyú - tevékenységek után 50 %-osnál kisebb (pl. 10 %-os, 40 %-os) nyereségadót fizet. Álláspontunk szerint ezt a kedvezményezést a bérnövekmény után fizetendő adó részre is érvényesíteni kell, mivel e téren is figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó tevékenységek nyeresécrhozama - objektív okokból - az átlagosnál kisebb. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a bérnövekmény egészére olyan mértékű adó vonatkozik, amely a gazdálkodó szervezet teljes nyereségét - a különböző adókulcsok átlaaaként - átlagosan terheli. A bérrel kapcsolatos adó a (tárgyévi) bérnövekményre vonatkozik, ezért szükséges a bérnövekedés bázisának megállapítása és - meghatározott esetekben - korriaálása. Ezt vállalati hatáskörbe kell utalni. (Részletesen ld. később.) 1 Indokolt gazdaságpolitikai cél, hogy azokat a Gazdálkodó szervezeteket, amelyek élőmunka-hatékonyságukat jelentős mértékben javitják, a szabályozás hozza kedvezőbb jövedelmi helyzetbe. E cél megvalósítására alkalmas eszköz, hogy amely vállalatnál a bérnövekedéshez képest a hozzáadott érték növekedése meghalad egy bizonyos normatív mértéket, az a bérnövekedéssel összefüggésben befizetett adóból visszatérítést kapjon. A konstrukció lényege tehát, hogy a normatív követelménynél magasabb hatékonyságú bérnövelést utólagosan az általánosnál "olcsóbbá" kell tenni. r Hozzáadott értéken a nyereség, a mérleg szerinti bérköltség, a bérjellegű egyéb költség, a TB járulék és az amortizáció együttes összegét értjük. !(o. .--------tel] ..................... 1 » — ■■ ■ “ ■ F ' ÜJF • ' ~ ''tó '
