Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
I—------------ — — ■— I — ■■ ■ « p • UJ ... I I I — — 6 -Mm , ,,.*«* <ao» i jj - 3 -2. Az eddig alkalmazott elemek közül átmenetileg megmarad: a/ a bérnövekmény adóztatása: az eddigi erős progressziót egy sokkal enyhébb, ráadásul lineáris kulcs váltja fel. Erre azért van szükség, mert 1989-ben még sem a piac, sem az érdekegyeztetés nem lesz olyan kifejlett állapotban, hogy egy "magára hagyott" bérgazdálkodás ne veszélyeztessen bizonyos makro egyensúlyokat, ne gerjesszen inflációs folyamatokat. Az 50 %-os adó azonban - marosak mértékénél fogva is - nem vásárlóerőszabályozó funkciót tölt be, erre nem alkalmas. Célja az élő munka drágítása, illetve a költségvetési bevételek biztonságának erősítése; alkalmazását tehát a gazdaság helyzete, illetve az ebből fakadó gazdaságpolitikai törekvések magyarázzák. A bérnövekmény adóztatása megszüntethető, amint az érdekegyeztetés intézménye kiépül és a piaci mechanizmusok szerepe felerősödik. b/ központilag szabályozott vezetői érdekeltségi rendszer: bizonyos határ felett a "bértúllépés" szankcionálása a vezetőknél, valamint teljesítménymutató alkalmazása a vezetői prémium nagyságának a megállapításánál. Erre azért van szükség, mert valódi nyereségérdekeit tulajdonosi szervezetek, illetve valós piac hiányában egyelőre nem kerülhető el az ezeket helyettesitő konstrukciók alkalmazása, noha tudjuk, hogy ezek nem jelentenek igazi megoldást. A piaci, illetve a tulajdonosi feltételek megteremtésével e konstrukciók is megszüntethetők. Széleskörű az egyetértés abban, hogy a bérszabályozás vállalatokra irányuló, közvetlen jellege teljesen nem szüntethető meg, azonban merevsége már 1989-ben is lényegesen oldható; később pedig - összhangban a feltételek megteremtésével - el kell jutni az elkülönült bérszabályozás teljes megszüntetéséhez. L b B TL
