Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
> i- t\ -I , i ,' ' • • l. • ■ 3. Távlati céljainkhoz illeszkedik, s ezért a bérmechaniz---------------inus tartós része a/ a vállalati bérfelhasználás közvetlen állami befolyásolásának mérséklése, illetve az adminisztrativ korlátok helyettesítése niás, piackonform eszközökkel.__ b/ az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodások ki-I Yq ? építésének elkezdése, amely az elkövetkező időszakbán a bérmechanizmus meghatározó elemévé válik. __ 1989-ben az un. közbülső szint még nem kap szerepet, tehát két (makro és mikro) szintű érdekegyeztetést * / , HB latunk lehetségesnek. A közbülső szint átmeneti mellőzése azonban nem elvi okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy 1989-re a közbülső szint működésének gyakorlati feltételei nem teremthetők meg. Ugyanakkor a Kamara és a szakszervezet közötti kétoldalú megállapodásokkal bizonyos fokig e szintnek is mozgásforma S teremthető. c/ a bérrendszer egységesítése irányába tett lépések. ! d/ valóságos teljesitmény-követelmónyekre alapozott vállalati belső érdekeltségi rendszerek szerepének nőve' A i kedése. A bérreform interpretálásakor nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a közvélemény a bérreformot az adóreformhoz kapcsolja, annak ellentételezéseként értékeli. Ezzel kapcsolatban egyfelől rá kell mutatni, hogy az adóreform ellentételezése a bérbruttósitás (amely megtörtént), másfelől amig az adóreform könnyen érzékelhető, látható válr tozásokat hozott (adók megszűntek, új adókat vezettünk be), addig a bérreform ilyen plasztikusan nem irható le (az emberek az állami bérpolitika új arculatát nem érzékelik, de- * ilfiHSBsit j----------------------------------------------------------------------------------------------------------te! ■■I ^ ~
