Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1988-09-15
_ / Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest, 1988. szeptember 7. IX. kerületi Bizottsága IX/PVB/10/1988. Készült: 25 példányban a PVB szeptember 15-i ülésére TÁJÉKOZTATÓ a kerület üzemeiben, intézményeiben szervezett szakmai továbbképzés és átképzés jellemzőiről A szakmai képzés, továbbképzés áttekintésének jelentőségét növeli az a törekvés, amely a gazdasági szerkezet átalakításán keresztül javítani igyekszik a gazdaság alkalmazkodó képességét a nemzetközi követelményekhez. Mind a szerkezetátalakítás, mind a termékek minőségének javítása megköveteli, hogy a termelés minden területén szakmailag képzett, a modern technikát ismerő és azt alkalmazó munkaerővel rendelkezzenek vállalataink. A szakmai továbbképzés, átképzés tervszerűsége, és mértéke összefügg a vállalat stratégiai elképzeléseivel. Tervszerű képzés csak ott valósulhat meg, ahol a vállalat előrelátással rendelkezik. Ellenkező esetben a minden képzés csak a jelenlegi szerkezet megőrzését, a munkaerő cserélődés folytán bekövetkező szakemberhiány pótlását szolgálja. A szakképzés területén is fellelhető az az ellentmondás, amely az oktatás teljes egészére igaz, hogy a jelenlegi igények alapján kell a jövő szakembereit képezni. így lehet, hogy szinte valamennyi területen a szakmai képzésben a jelenlegi struktúra termelődik újra, a képzés nem a jövő hanem a jelen igényeit szolgálja. Különösen igaz ez azokra a vállalatokra amelyek különböző okok miatt csak rövidtávú előretekintéssel rendelkeznek, így csak "túlélésre" rendezkedtek be. A vállalatok költségcsökkentő törekvései, és az oktatási költségek növekedése is feszültséget teremt. Az előbb leírtak mellett ez is a szakmai képzés, továbbképzés viszszaszorulását okozhatja. Könnyiti a visszaszorítást, hogy a szakmai ismeretek hiánya a megszokott tevékenység mellett nem jelentkezik. A munkavállalók sem törekednek szakismereteik növelésére, mert jelenlegi munkájuk megszokottsága, az állandóan visszatérő tevékenységelemek nem vetik fel újabb ismeretek szükségességét. A szakmai ismeretek megszerzésének időigénye, és a plusz jövedelem megszerzésének időráfordítása is ellentmondanak egymásnak. így a munkavállaló érdekei is a szakmai képzésben való részvétellel szemben hatnak. Ezért alakulhat ki az a helyzet, hogy a vállalat sem ösztönzi és az egyén sem kezdeményezi a szakmai felkészültség növelését, és még kevésbé az új szakmák megtanulását. Vállalatainknál még mindig jelentősnek tekinthető az a réteg, amely a szakmai képzés szempontjából szóba sem jöhet, mert nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Tapasztalataink szerint jelentős előrelépés ezen a területen sem történt. Vállalataink munkavállalóinak még mindig megközelítően 14%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A jövő szempontjából ezzel a réteggel külön kell foglalkozni, hiszen az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, I b 7 í — —_j 11 v>
