Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1988-09-15
* / hogy közülük kerülnek ki azok a munkavállalók, akik az átalakuló gazdaságban foglalkoztathatatlanok. Szakmai képzésük azonban jelenlegi ismeretszintjük miatt megoldhatatlan. A szakmai képzés, továbbképzés jelentőségénél fogva ma már nem elsősorban oktatási, hanem a vállalat stratégiájával összefüggő humánpolitikai, munkaerőgazdálkodási kérdés. A vállalat ezirányú tevékenysége az oktatás számszerűsége felöl közelítve meg sem ítélhető, mert az oktatáson résztvevők száma nem mutatja azokat a minőségi változásokat amelyek alapján egy-egy gazdasági egység szakmai színvonala elbírálható lenne. Pontos képet a szakmai képzettség tartalmi jellemzőiről csak abban az esetben kaphatunk, ha vizsgáljuk- a szakképzettséggel rendelkezők arányának változását a termelési egységen belül- a kettő vagy több szakmával rendelkezők, és az így foglalkoztatottak számát egy üzemen belül- a betanított és szakmunka szükséglet változását egy-egy munkahelyen Az előbb leírtak is bizonyítják, hogy jelenlegi vizsgálódásunk csak első, elsősorban figyelemfelhívó-lépése lehet a szakmai képzés, továbbképzés megítélésének. A IX. kerület vállalatainak szakmai továbbképzését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az előbb leírtak kerületünkben is tapasztalhatók. Mind az iskolaszerű oktatáson, mind a szakmai továbbképzésben résztvevők száma csökkent - ha kismértékben is - az elmúlt évekhez képest. Megfigyelhető, hogy csak azoknál a vállalatoknál éri el a kívánt számszerű értékét, /BHV, Magyar Gyapjúfonó, BVM/ ahol a létszámcsökkenés, így feltehetően a szakmunkások távozása, az átlagosnál nagyobb. Ebből arra lehet következtetni, hogy vállalataink a jelenlegi struktúra fenntartására törekednek. Bár néhány vállalatnál szűkült az általános iskolát nem végzett réteg, de azokon a területeken ahol a munka különösebb kvalifikáltságot nem igényel, ott jelentősen nőtt /BSZV, Prosperitás/. Megfigyelhető az is, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők arányának növekedése azokon a területeken következett be, ahol a szakmai képzés, továbbképzés sem éri el a kívánt mértéket. Mindez bizonyíthatja a munka igénytelenségét, de a környezet szakmai beszűkülését, érdektelenségét is. Különösen jelentkezik ez az építőipar és a szállítás területén, de megfigyelhetők ezek a tendenciák az élelmiszeripar egyes területein is. Mindezek fontossá teszik, hogy az elkövetkezendő időszakban a társadalmi-gazdasági kibontakozásunk érdekében, a jövőnk alapjaként súlyának megfelelően foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A döntő lehetőség azonban a vállalatvezetők kezében, előrelátó képességében van. A szakmai képzés, továbbképzés politikai jelentőségét növeli pártbizottságunk számára az a tény is, hogy kerületünkben működik az Ipari Szakmai Továbbképző Intézet, amely 1988. junius 30. óta Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat néven, megváltozott névvel és feladat-U —_j i- 2 -
