Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1984-06-07
f ' ^ —W--Sd» ...... I » > |l fR-il'íf í- 12 -hogy a taggyűlések valódi döntéseket nemigen hoztak/hozhattak. Lehetőségűk erre leginkább az egyes párttagok munkájának meghatározásában, figyelemmel kisérésében, feladataik teljesítésének ellenőrzésében lett volna; ezen a területen azonban a kívánatosnál kisebb az előrelépés, jelentős feladatok állnak még az alap szervezetek előtt. Nem sikerült még igazán kialakítani a felsőbbszintü határozatok helyi adaptálásának a rendszerét. A határozatok kevéssé kötődnek meghatározott felelősökhöz, funkciókhoz. Pártéletünk fontos közösségei a pártcsoportok. Tevékenységük az alapszervezeti munka központjában állt az elmúlt időszakban is. Számos, a pártcsoportot közvetlenül érintő, a párttagok érdeklődésére számot tartó, a tanszék életét befolyásoló napirendi pontot tárgyaltak, amellett, hogy jónéhány, később taggyűlés elé kerülő kérdés szükebb körű, alaposabb megvitatására is sor került a pártcsoport-üléseken. Kezdeményezések történtek arra is, hogy megfelelő téma esetén azt két pártcsoport együtt vitassa meg. Ami az alapszervezetek irányítását illeti, ez több csatornán keresztül, több szinten történt. Különbséget okozott mindenekelőtt az, hogy^mig három alapszervezet közvetlenül a PVB- hez tartozik, az Általános Karon Pártvezetőség van. Az alapszer vezeti taggyűléseken, a vezetőségi üléseken folyó munkát a PVB megbízott tagjai rendszeresen figyelemmel kisérték, az éves beszámoláskor értékelték is ezt a munkát. Az operatív irányítás a reszortos értekezletek felhasználásával ment végbe. A PVB reszortosai szükség szerint összehívták az alapszervezetek /valamennyi alapszervezet/ megfelelő tisztségviselőit és tájékoztatták őket a soronkövetkező időszak rájuk háruló feladatairól, s ezeket az alkalmakat beszámoltatásra, számonkérésre is felhasználták. Ily módon e fórumok nem maradtak a puszta információátadás szintjén, hanem az érdemi munka színtereivé váltak. c./ A párt vezetőszerepe a tömegszervezeti munkában A szakszervezetben dolgozó kommunisták számára 1981-ben . tartottunk aktivaértekezletet, majd 1982-ben a Végrehajtóbizottság hozott határozatot a feladatokról. 1983-84-e3 évben több alapszervezet tűzte napirendjére ezt a témát. Elmondható, hogy a szakszervezeti testületek állásfoglalásai, a bizalmiak munkája éreztette hatását az Egyetem dolgozóit, illetve a kisebb kollektívákat, az egyes dolgozókat érintő minden fontosabb kérdésben, elsősorban természetesen a munkaügyi, bér- és jutalmazási, szociális kérdésekben. Ez a hatás összességében feltétlenül pozitív volt, ugyanakkor változatlanul létezik, különösen egyes kisebb kollektívák szintjén az az igény, hogy a szakszer: vezeti vezetés, a bizalmiak álláspontja még markánsabban jelenjék meg, erősödjék az infoimáció-áramlás a vezetés és a tagság között. A szakszervezeti munkával szemben támasztott igények mögött is azonban végső soron a bizalom, az a tény húzódik meg, hogy Egyetemünkön a szakszervezet hosszabb ideje az egyetemi L L _i
