Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1984-06-07

| — T w •' ■■un y w' J .. ■■ i- 11 -A Pártbizottság munkájában korábban is érvényesült, hogy határozatai, állásfoglalásai átfogják az egyetemi politikai é­­let egészét. Érvényesítjük a döntések előkészítésének széles­körű demokratizmusát. Továbbra is gyengeségünk azonban a hatá­rozatok teljesítésének szervezése és ellenőrzése és nem sike­rült javítanunk az egyes PB tagok bekapcsolását a napirendek előkészítésébe, főleg az ellenőrző munkába. Végrehajtóbizottságunk munkáját az elmúlt években nagymér­tékben befolyásolta a jelentős fluktuáció. A nehézségek ellené­re is javult azonban a határozathozatali munkánk és az egyes reszortok közötti együttműködés, bár még mindig nem sikerült leküzder.ünk a reszortszemléletet, melynek eredménye az időnkén­ti egyenlőtlen terhelés. A Pártbizottság munkabizottságai hasznosan illeszkednek a párttestületek munkájához. Jelentős feladatokat végeztek el egyes napirendek előkészítése során, bevonva a PB munkájába nemcsak a Pártbizottság egyes tagjait, de a testületeknél szé­lesebb kör párttagjait is. Különösen jelentősnek kell tekinte­nünk a bizottságok munkáját az eszmei-politikai egység vizsgá­lata, a képzéskorszerüsités, a szervezeti élet fejlesztése te­rén. ó./ Az alapszervezeti munka Egyetemünkön az elmúlt pártértekezlet őta hat alapszerve­zet működik. Közülük három - a Gazdasági Igazgatóságé, az Ipar­és Kereskedelmi Karé - közvetlenül a PVB irányítása alatt dol­gozik, mig az Általános Kar három alapszervezetének munkáját Pártvezetőség hivatott összefogni. A szervezeti helyzet nem problémamentes, hiszen a Pártvezetőség létrehozása óta heves viták zajlanak az Általános kari szervezeti felállásról, azt azonban senki sem vitatja, hogy a párttagok nagy száma miatt a több alapszervezet léte feltétlenül szükségszerű; a Keres­kedelmi- illetve az Ipari Kar alapszervezeteinek nagy létszáma is felvetette a szervezeti megosztás lehetőségét. Az alapszervezeti munka időszerű kérdéseivel a Pártbizott­ság 198l-ben foglalkozott. Az akkor megfogalmazott feladatok befolyásolták alapszervezeteink tartalmi munkáját mind a de­mokratikus centralizmus elvének egységes felfogása és érvénye­sítése, mind a kollektív vezetés erősítése, mind pedig a párt­tagok jogainak és kötelességeinek vonatkozásában. Munkájukat évi munkaterveinek megfelelően rendszeresen vé­gezték. Taggyűléseiken mind az előirt napirendi pontokat; meg­tárgyalták - bár ezt néha késve tették -, mind pedig a tagság érdeklődésére számot tartó, időszerű kérdések felvetésére sor került. A taggyűlési aktivitás azonban továbbra sem volt meg­felelő. Egy-egy kérdés körül helyenként /s itt ki kell emel­nünk az Ipari kari alapszervezetet/ magas színvonalú, tar­talmas vita alakult ki, általában azonban a napirendi pontok "onformátiv" jellege került előtérbe. A vita hiányát eseten­ként az előkészítés színvonalával is magyarázhatjuk, de több­nyire más okok motiválták azt. Jelentős oknak tarthatjuk a hozzászólás hiábavalóságának érzését, ami azzal függ össze, 1 —— | _ . . ...... . -x._________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom