Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1984-06-07
~ ^ w jm 0 ,A> 9 )- 9 -4./ Az MKKE Pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról................. Gálné et. A jelentés elkészítése hosszú időszakot vett igénybe. Követelmény volt, hogy az egyetemi PB vitassa meg az előterjesztést, sajnálatos módon egyetlenegy hozzászólás nem volt, Így nem tudható, hogy a PB előterjesztése e. Kérdések: Szabados, Lehoczlcy, Adamis, Németh, Gálné elvtársak. Hozzászól, á sok: Perencz et. MKKE KISZ titkár. Úgy itólik meg, hogy a pártirányitás 1 JcT, az együttműködés konstruktív, de elsősorban felső és középszinten, lejcbb, már problémásabb. Szervezettségük jóval a Budapesti átlag felett van. Szabó János et. MKKE pártbizalmi. Féléves/Átlagban mindenkinek rendben" Van a tagsági könyve. Nehézségek az elsősöknél és a végzősöknél vannak. Véleménye, hogy a munkán keresztül kapcsolódjanak a párthoz, az egy forintos eszmei tagdíj nem jelentős. Selmeczi et. Egyetért a kerület anyagával, a, bírálattal is.Szinte minden elemét tudják hasznosítani. Szabados et. A kibontakozás számunkra kedvező, az utóbbi években tapasztalt elcsúszások miatt, után. Tovább kell segíteni, hogy az oktatás tárgyi anyagi feltételei biztositva legyenek. Jó, hogy a tanárok 8o-85 %-a párttag, ezek foglalkoznak a kommunista szakemberek nevelésével. Adamis et. 4. fejezet (pártegység) cimet módosítani javasolja. 4 téren a feladatokat önállóan kell megoldani. Marton et. Pártegység értelmezése.- TéTrnórós az oktatás politikai arculatáról, oktatás egyben kutatás is ennek szabadságát hirdeti a párt, ez kihat a pártegység kérdésére, itt sokkal árnyaltabban kell nézni.- Nem jelenti azt, hogy minden irányzatot el kell fogadni. Az egyetem jellegénél fogva ez a pártegység sokkal bonyolultabb, több fórumon is szükséges lenne vitára bocsátani.- Egyetemi oktatók különböző nemzedékekhez tartoznak - prop. munka.- Nem egészséges állapot ami az Akadémia és Egyetem között van )pl. anyagi vonatkozásban)- Politikai vonatkozásban el kellene dönteni, hogy a társadalomnak szüksége van- e az egyetemre.- Tömegoktatásról nem tudunk átallni minőségi oktatásra. Elkeli dönteni, hogy tisztviselőket, vagy igazi szocialista értelmiséget akarunk e képezni az egyetemen.- A fentiek nehezítik a közeledést a párthoz, de a párt tehetetlenségének is látják és ez kihat.- Az oktatók sokféle módon értelmezik a reformkorszakot. Itt kell a párt, mi ellen, mi mellett foglalunk állás. Túlsók minden csábítja az oktatókat, hogy ne az egyetemen végezze a munkáját. | — l---------------------------------------------------------I HH _______... $jj ___________ ~ — - ... ——■ .. —t ■■■ ■■ —i - ■ - . u. ......
