Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1977-03-03
a ' é- 3 -II. Munkaidő, bér- és ,jöveclelemalakulás A vállalatoknál meglévő létszám hatékonyabb kihasználását, a termelés szervezettebbé és ütemesebbé tételét a párt és központi állami szervek követelményként állították a vállalatok elé. Ezen a területen egyes kérdésekben tapasztalható előrelépés; a vizsgált egységeknél ilyen törekvés érzékelhető. Egyik központilag kitűzött cél volt a műszakszám, ezzel a termelőberendezések kihasználásának növelése. Az elmúlt időszakban lényeges változás nem volt. Az egységek a modern, nagytel;jesitményü gépekre kiemelt figyelmet fordítanak, s itt az átlagosnál magasabb a kihasználtság, ennek ellentéte viszont asj, hogy a berendezések egy részénél az egy műszakos kihasználás som biztosított, összességében a müszakszámban növekedés csak egy-egy esetben, pl.: a LABOR MIM-nél tapasztalható. A müszaknövelés a vállalatoknál sokirányú nehézségbe ütközik, melyek közül a szubjektív okok mellett meg kell említeni bizonj'os társadalmi korlátokat is, pl.: a szolgáltatások, elsősorban a gyermekintézmények egymüszakos üzemelését. A központi •müszakpótlélcnövelés az átlagmüszakszámban az idén kisebb növekedést eredményezhet, ehhez szükséges a társadalmi szervek hatékony támogatása is. A munkaidő jé kihasználásának eszköze a megfelelő teljesitménykövetélmények támasztása. Ezen a területen a vállalatok", es bizonyos mértekben az irányitó szervek figyelme a fizikai területen a teljesítménybérezés kérdéseire koncentrálódik. Ezzel kapcsolatban egyes ágazati irányitó szervek és a kerületi vállalatok egy része is konkrét célokat, aránynövelést határoztak el az 1976-os év elején. Néhány vállalatnál tapasztalható előrelépés mellett ellenkező tendencia is jelentkezik, így például a BUCSOK-ban a teljesítménybérben dolgozók aránya az 1974. évi 58,4 %-ról 54,2 %-ra esett vissza. A teljesítménybérben dolgozóknál javításra szorul a normázási tevékenység, mert jelenleg egyrészt viszonylag magas egyes vállalatoknál a tapasztalati, becsült normák aránya, másrészt a normakarbantartás nem elég folyamatos. Nem fizikai területen a teljesítménykövetelmények pontos megfogalmazása általában hiányzik. Elsősorban a fizikai területen jelentkezik a túlóra kérdése. Ennek okút részben a munkaerőhiányban, részben a munkaszervezés hiányosságaiban, a termelés ütemtelenségében találhatjuk meg. Általánosan tapasztalható, hogy a vállalatoknál az 1975. évihez viszonyítva a túlóra csökkent. Az 1976. évben felhasznált túlóra mennyisége 80,8 %-a az előző évinek, az összes ledolgozott fizikai munkaórán belül aránya 6,9 %-ról 5,4 %-ra ■ I 19- _ _____ ^ » , — — __
