Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1977-03-03
csökkent. Mind vezetési, mind dolgozói szinten a túlóra megítélésében jelentős differenciák vannak. Tapasztalható egyes dolgozói rétegeiméi a túlóra állandósulásának igénye, a jövedelmek - területén a túlórákból következő feszültségek is. A munkaidő kihasználásában meglévő tartalékokat jelzi az egy főre eső termelési érték alakulása is. Itt a BHV mutatója a legrosszabb, ahol az egy fizikai dolgozóra eső termelési érték 89,7 százaléka az 1975* évinek. A többi vállalatnál is öszszességében mérsékelt, 2 százalékos a növekedés. A kerületi egységeknél, mint ahogy azt a pártbizottság is megállapította, az eves tervekben a bérfejlesztés arányait az elveknek megfelelően tervezték meg. Ezzel azonban a teljesítés nincs teljesen összhangban. Az egy főre jutó bér 1976-ban a Budapesti Húsipari Vállalatot kivéve minden egységnél növekedett. A 15 vállalat átlagos egy főre jutó bérnövekedése a 6 %-ot meghaladja, tehát^az országos átlagnál magasabb. Mint a 2.számú mellékleten látható, a vállalatok között viszonylag nagyba szóródás, a BHV 2 % csökkenése mellett a legnagyobb növekedés a 10 %-ot is meghaladja. A növekedés az egységek többségénél a tervezettnél magasabb. A bérnövekedés a vizsgált egységek többségénél az'állománycsoportok közötti arányaiban rossz, 10 vállalatnál a fizikai dolgozókénál nagyobb arányban nőtt a nem fizikaiak^bére, s előfordul 5,7 %-os eltérés is. A bérek ilyen alakulásának pontos okai az adatokból nem állapíthatók meg, feltétlenül szükséges azonban részletes elemzés utáni feltárásuk a vállalati pártszervek és gazdasági vezetés részéről. Az egy főre jutó éves jövedelem - szintén a BHV nélkül -átlagosan 8,5 %-kai növekedett. Kz egyes vállalatok közti eltérés, mint a 3.sz. mellékleten látható, a béreiméi is nagyobb mértékű.,.. A BHV-nál bekövetkezett 2,6 %-os csökkenéssel szemben a KERIPAH-nál 12 %-os jövedelemnövekedés jelentkezik. Az állománycsoportok közötti arányokat vizsgálva megállapítható, hogy 7 egységnél nőttek jobban a nem fizikai jövedelmek a fizikai dolgozókénál. A kereseteket vizsgálva olyan jelenség is tapasztalható, hogy a teljesítmény alapján dolgozók keresete alacsonyabb az időbéres dolgozókénál. Ennek oka, hogy a magasabban kvalifi-^ kált szakmunkások nagy arányban időbérben, a betanított munkások viszont általában teljesítménybérben dolgoznak. Az év végi részesedési alap csökkent. Az 1976. évi várható kifizetés a bérre vetítve 3,6 %, szemben az 1975« évi 4,6 százalékkal . Ez a nem teljeslcörü elemzés is azt jelzi, hogy a munkaerőgazdálkodás egyes kérdéseiben a vállalati gyakorlat több esetben eltér a határozatokban foglalt célkitűzésektől. Szükségessé teszi a témával kapcsolatos vezetői és társadalmi tevékenység elemzőbbé, átgondoltabbá és következetesebbé tételét. n o ! j 1 9 I ^ » - ■ — -i- 4 -
