Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1966-02-01
\ * i K4 • •B* w mindent, ami ahhoz kellene, hegy pont osan meg tudják állapítani, minek kellene történnie egy-egy ryárban, üzletben, tea-ben* Általában az, hogy az egyik alapvető, ilyen kiinduló pont, amely vezérfonalul szolgait nem lehet tökéletes, nem lehet kielégítően jó sem egy olyan gazdasági irányitó rendszer, amely mindent egy pontról akar előirányozni és megszabni, és a túlzott centralizmus sem lehet jó azért, mert rendszerint olyan problémák vannak, amelyeket helyesebb a helyszínen megoldani• Ugyanezt a gondolatot mondom el lényegében, ha ezt mondom, hogy nem lehet egészen tökéletes ez a vezetési gazuasági irányi-" tási rendszer sem, amely mindent utasításokkal rendszeres. T.i. a központban való döntésekből, egy központban történő irányításból következik az is, ho y abban a központban, abban a vezető apparátusban előírják, hogy mit kell tenni a különböző helyeken. Üb ez sem lehet jó, mert csak az egyes helyeken lehet pontosan, megbízható pontossággal megszabni, hogy ©gy adott kérdést, egy dott feladatot milyen eszközökkel és hogyan lehet a legjobban megoldani. Ebből következik az, hogy ahol ez lehetséges és célszerű, ott nem utasításokkal, hanem gazdasági eszközökké1 kell irányítani. Az, hogy gazdasági eszközökkel irányítsunk, nem uj felfedezés. Mik g gazdasági eszközök* pl. árak és bérek. Nyilvánvaló, ho y c zeket az eszközöket messzemenően alkalmaztuk eddig is céljaink elérésére. Ez előtti tizenegynéhány évvel a kávé árát pl. olyan magasan állapítottuk meg, hogy lehetőleg kevés kávé fog yon, és minimális mennyiséget kelljen behoznunk. Kb. 5 évvel ezelőtt rájöttünk arra, hogy ez helytelen, nem jó, ,s leszállítottuk s kávo árát jelentős mértékben. Ezzel el értük azt, hogy a kávé fogyasztás jelentősen megnőtt. Vagy* hosszú éveken keresztül nagyon komoly gondot okozott a bán. ász létszám £ eltöltése, és a bányász utánpótlás kérdése. Egészen addig, araig nem mentünk el a bányász fizetések jelentős felemeléséig, ■ bányász fizetések kiemeléséig, hogy az emberok szívesen mentek és mar.dtak meg bányásznak, fez tipikus esete volt a gazdasági eszközökkel velő hatásnak. Lesznek viszont olyan dolgok, amelyeket nem gazdasági eszközökkel kell megoldani. 1. azt, hogy most a legnagyobb beruházások hol legyenek és mik legyenek, nem lehet valamilyen g.azdaaági eszközzel eldönteni. Nem lehet csak annak alapján eldönteni, hogy melyik beruházás hozza a leguaí yobb hasznot. Vannak olyan beruhá— zásoktpl. a villany ellátásról minden körülmények között gondoskodni kell. Helytelen úgy gondolkozni, hogy ha most gazdasági eszközökből kiindulva akarnám megszabni, hogy a villanyáram árát olyan magasan fogjuk megszabni, hogy ez egy jövedelmező, jó üzletig legyen, törekedjenek a vállal .tok arra, hogy a villanyáram termeleesel foglalkozzanak. Ez valószínűleg nem lenne jó megoldás • 'hol lehetséges és célszerű, ott a saját tapasztalataink alapján o legcélszerűbb ilyen gazdasági eszközökkel hatni. -z a tapasztalati hogy ha nem is kizárólag, a gazdasági eszközökkel való bánás \ o vezet, hogy a célt könnyebben, mélyebben rúg aIma s ab bán lehet megvalósítani. \\ / —■ 1 " “ . ... _ . .. ■ -. ----- - ■— -