Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1958-05-23
^-----------! 7 ' íf á u ... * került rendiivülien a VB.elé* annál is inkább fontos volt, mert közeledik az év vége és ezt még a taggyűlésnek is meg kell tárgyalnia. Nem akarjuk, hogy az uj esztendőt majd ilyen prob- 1 mákkal, kezdjük meg. Ezért volt ez a rövid idő is a vizsgalatra. Azt hiszem, hogy a vezetőség egyetért azzal, hogy az ittlevő vita megerősítette a vizsgálat eredményét. Bors és Serei elvtársak is láthatják, hogy a vizsgálat jó volt és visszatükrözte a ped.p.szerv.munkáját/* dakus és Hegedűs elvtársak is elmondták, hogy az alapvető hiba, az volt, hogy nem politikai munka volt az elsődleges a partszer vezet munkájában* Domináló volt a pártszervezet ténykedésében egv liberális szemlélet* Azt, hogy mennyire nem a politikai munka" volt a domináló azt bizonyltja egy-két súlyos dolog. Megállapítottuk, hogy hogyan néz ki a pártszervezet esíjcjsx ojanirányu munkája ami speciálisan a ped. munkájához tartozik, pl: a hazafias nevelés stb. Talán a vezetőség tagjai emlékezzenek az ^1957 év elejére amikor a Közp.Biz.határozata megjelent az oktatásról. Ez a határozat igen nagy önállóságot igyekezett biztosítani a pedagógusok részére. Emlékezzen Serei elv.,hogy mi arra külön te felhívtuk a figyelmüket is. És arra nem/olt reagálás, de egy téves szemlélet alakult ki, hogy az ideológiai oktatás helyet jusson érvényre a pedagógus szakszervezett álltai kidolgozott tematika. Mi ezt a kérdést elég élesefin vetettük fel. Meg kell mondani, hogy éppen a mi véleményünk helyességének igazolására -felhívtam Kari elvtársat és kiderült, /ogy éppen/ ped.pártszervezet ebben a munkában a legrosszabb és a legkésőbben csinálta ezt meg. . A pártszervezetek politikai munkájának gyakrolati végrehajtása érdekében voltak politikai oktatások, titkári tanfolyamok stb. & pártszervezetek feladata szükségessé teszik azt, hogy egyes kérdéseket feltétlenül megtárgyaljunk a vezetőséggel es atagsággalo Az nagyoií helytelen, hogy egy ember döntsön még akkor xs ha az maga a titkár. Mindezek a vezetési módszerek nem megengedhetők. Nem lehet mon^ dani, hogy nem értettek ehhez a munkához, hiszen képzettségiéig ' sokkal fölöttébb állnak a mi üzemi pártszerveink vezetőségétől. De ha mégis volt ilyen probléma, fel kellett volna keresni a Pártbizottságot és ott megkapták volna a megfelelő felvilágosítást. Serei elvtárs vezetésében nélkülözve volt a kollektív vezetés ha bármelyik vonalat is vesszük példaképpen, A titkári értekezleteken szerzett tapasztalat nem lett levive a vezetőségbe, a taggyűlésre, ez mind arra vall.hs ezért felelőség terheli* A kér. VB.megadja a legszükségesebb kérdésekben a támog tust, csak azt nem szívlelték meg, es nem is lettek ezek tudatosítva sem. Iia az meg lett volna, akkor a tagság sem foglalt volna úgy állást, mint ahogyan állást foglalt. Arra pedig, hogy nincs norma engedje meg, hogy annyit mondjak, hogy a párttagság jogaira vonatkozó:.szervezeti szabályzatban a 11.oldalon van a kitétel. Ott meg van az is,^hogy a tagjelöltre ugyan az vonatkozik, csak nem tanulmány ózták át kellően a szervezeti szabászatot. Ha áttanulmányozták volna, akkor a Ridovics ügy nem ott tartana, ahol most van, mert fel sem merülhetett volna. Ennek a következménye az is, hogy a taggyűlés úgy állt ehhez a kérdéshez, ahogyan hozzáállt. Nem is lehet azonban a párttagságtól mást várni, mint ezt az állásfoglalást. Tehát a felelősség a vezetőségen nyugszik. 17 /) i L : , ___________
