Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
kamegosztása elmélyüljön. Úgy értékelik, hogy egy-egy ország egyedül nem tud megbirkózni a felmerülő problémákkal, vagyis a tudományos és műszaki haladás meggyorsítása elképzelhetetlen új típusú, hatékony munkamegosztás nélkül, de világosan látják, hogy szükség van a fejlett tőkés országokkal megvalósítandó műszaki-tudományos kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére is. _A szocialista országok közötti munkamegosztást alapozza meg az a határozat, amelyet a KGST 1984-ben megtartott felsőszintű tanácskozásán hoztak a KGST-országok tudományos-műszaki fejlődése 15-20 évre szóló Komplex Programjának kidolgozásáról. Döntés született arról, hogy a programot öt főirányra kell koncentrálni, amelyek megfelelnek a tudományos és műszaki fejlesztési világtendenciáknak és lényegében egybeesnek a tagországok nemzeti programjainak főirányaival. Ezek az alábbiak:- a népgazdaság elektronizációja,- a komplex automatizálás,- az atomenergetika,- az új anyagok és technológiák fejlesztése,- a biotechnológia. Az egyes főirányokon belül az alábbi témakörökben látszik indokoltnak az együttműködés kialakítása, illetve továbbfejlesztése:- az elektronizáció területén: az elektronikus alkatrészbázis és alapanyagok, a tudományos műszerek, a számítástechnikai eszközök és alapszoftver, a távközlés és hírközlés, az elektronikus rendszerek és az elektronizációt kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok kutatásában, valamint az eredmények gyorsított ütemű realizálásában;- a komplex automatizálás területén: az új automatizálási eszközök, a gyártási technológiák, számítógéppel segített tervezési, irányítási és gyártási rendszerek kutatásában és fejlesztésében;- az atomenergetika területén: a nyomottvizes reaktorok, a nukleáris fűtőművek, a gyorsneutronos reaktorok, a rádióaktív hulladékot kezelő rendszerek, az újrahasznosítási technológiák fejlesztésében és alkalmazásában;- az új anyagok és technológiák területén: a különleges fémek, ötvözetek és gyártási technológiák, az új polimeranyagok és gyártási technológiájuk, a műszaki célú műanyagok és különösen a kerámiák kutatásában és gyakorlati hasznosításában;- a biotechnológia területén: a mezőgazdasági, egészségvédelmi, ipari és környezetvédelmi alkalmazásban, valamint a biotechnológiai kutatás anyagi-műszaki ellátásának biztosításában. A Komplex Programnak olyan cselekvési programnak kell lennie, * amelynek megvalósítása lehetővé teszi a legfejlettebb tőkés országokhoz képest kialakult műszaki és technológiai lemaradás csökentését és kiküszöbölését. Elő kell segítenie az új tudományos és műszaki vívmányok 13
