Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
hatja az ún. „követő” országok esélyeit a korszerű technika megszerzésében. Ez a technika számukra a világgazdaságban lezajló strukturális változásokkal és a műszaki haladással való viszonylagos lépéstartás lehetőségét biztosítja. Ebben az összefüggésben látnunk kell azonban, hogy míg a három vezető tőkés ország: az Egyesült Államok, Japán és a Német Szövetségi Köztársaság a világexport alig 'A-át, addig a legfejlettebb technika értékesítésének több mint 2/a-át tartja kézben. Ezen belül Japán vezet az üzembe helyezett ipari robotok, az automatizált rugalmas gyártási rendszerek és a 256 kbit és annál nagyobb memóriaegységek termelésében. Az Egyesült Államok tartja pozícióit a rakétatechnikában, a nagy kapacitású számítógépek: a szuperkomputerek (Cray-1, Cray-2 stb.) gyártásában. Az Egyesült Államok 1979 óta nagymértékben megnövelte a kutatási és fejlesztési ráfordításokat. Az erre a célra szolgáló állami tárhogatás növekedési üteme évi 17-25% között mozog az 1980-as években. 1984-ben csil| lagászati összeget koncentráltak műszaki fejlesztésre: az Egyesült Államok egyedül többet fordít erre a célra, mint a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán együttvéve. Ezért megalapozottnak látszik az a következtetés, hogy az Egyesült Államok kiemelkedő szerepet tulajdonít a csúcstechnológiák fejlesztésének és kizárólagos birtoklásának világuralmi törekvései megvalósitásában. Az is erre a koncepcióra utal, hogy az Egyesült Államok a technológiai embargót újabban már szövetségeseivel szemben is alkalmazza, illetve különböző politikai engedmények kicsikarására használja fel. Az amerikai technológiai erőfeszítések súlypontját ma a hadiipari fejlesztések képezik. Nyolcadik éve megszakítás nélkül folyik az a fegyverkezési kampány, amelyre békeidőben az Egyesült Államok fennállása óta nem volt példa. A kutatás és fejlesztés állami támogatásának 2/a-a ma már katonai célokat szolgál. Az utóbbi három évben a központi támogatások növekménye kizárólag a hadiipari kutatásokat erősíti. A Reagan-adminisztráció általános stratégiai korszerűsítést hajt végre, amelynek kétségkívül központi magja az a „csillagháborús” program, amit Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek neveztek el. Bármi lesz is ennek a programnak a hatása a haditechnikára, az kétségtelen, hogy olyan műszaki területek fejlesztését gyorsítja meg, amelyek a XXI. század csúcstechnikáját jelentik, mint például a telekommunikáció, a lézertechnika, a mesterséges intelligencia, az „extrém nagy sebességű” komputerek stb. A program azon alapvető veszélye mellett, hogy végrehajtása a fegyverkezés beláthatatlan méretű eszkalációját hozza magával, nem lebecsülendő az a veszélye sem, hogy ez a program az Egyesült Államok technológiai egyeduralmát kívánja megalapozni a következő évtizedben. Ezt látva, a szocialista országok közösségének mindent meg kell tennie, hogy a két világrendszer küzdelmében oly nagy jelentőségűvé vált technológiai versenyben ne alakulhasson ki egyetlen lényeges területen 9
