Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
sem behozhatatlan előny az Egyesült Államok javára. Ehhez megvannak mind a szellemi, mind az egyéb feltételek. Ismeretes, hogy Japán ugyancsak nemzeti programot hirdetett meg csúcstechnológiák fejlesztésére. Az ambiciózus program fo helyen tartalmazza az ötödik generációs (az úgynevezett intelligens) számítógepek kifejlesztését, a robotok, opto-elektronikai termékek gyártását, a kulonbozo célú számítógépes rendszerek létrehozását stb. A japánok stratégiájának középpontjában új információs technológiák kifejlesztése áll, mert ítélésük szerint ez fogja előidézni a következő évtizedek legforradalmibb változásait. Ezt alátámasztja az a mások által is hangoztatott felismerés, hogy az ezredfordulóig lezajlik a kommunikacio összefonódása a számítástechnikával, és így a leggyorsabban az informatikai ipar fog fejlődni. Az európai tőkés országok - úgy tűnik - sok tekintetben védekezésre kényszerültek. A franciák már régóta szorgalmazzák az önálló európai technológiafejlesztési program kialakítását. A francia erőfeszítés eredménye volt az ESPRIT-program, amelyet 1985-ben kibővitettek és újrakereszteltek EUREKA-programra. A nyugat-európai csúcstechnológia önálló megteremtését célozza az EUREKA-program, amely francia elgondolás szerint nem háborús, hanem békés célokat szolgálna. Az elképzelések szerint a program hat témakörre koncentrálna: az opto-elektronikára, az új műanyagokra és kerámiaanyagokra, a lézertechnikára, a nagy energiájú részecskesugarak előállítására, a mesterséges intelligencia kutatására és alkalmazására, valamint az ötödik generációs számítógépek kifejlesztésére. A technológiai előnyök megszerzéséért és megőrzéséért folytatott harc kedvezőtlenül befolyásolja a technológiakereskedelmet, a technológiatranszfert. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok által már 1949-ben meghozott Export-ellenőrzési Törvény - többféle módosítás után - az elmúlt években - védelmi és stratégiai megfontolásokból - olyan megszorításokat mondott ki, amelyek szinte lehetetlenné teszik a technológiakereskedelmet a szocialista és a tőkés országok vállalatai között. Az embargós korlátozások „érzékeny” területeket érintenek: így mindenekelőtt az ; elektronikát, a számítástechnikát, a robottechnikát, a korszerű gépgyártás-technológiát és újabban a biotechnológiát is. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy az embargó súlypontja mindjobban áttevődik a berendezés-szállításokról a műszaki ismeretekre, a know-how átadásának tilalmára. így az embargópolitika ellenőrzése alá vonja a tudományos életet, a tudás és az ismeretek áramlását, a tudósok és műszaki szakemberek kapcsolattartását is. A kapitalista országokban is vannak tudósok, műszaki** ak, üzletemberek, akik felismerik, hogy ez rövidlátó politika, amely - mint a múltban - a jövőben sem lesz képes célját elérni; viszont a kapcsolatrendszer megzavarásával, szétzilálásával, a bizalmatlanság hisztérikus szításával jelentős károkat okoz. Ugyanakkor az embargópolitika az alkalmazók szándékával ellentétes következményekkel jár: a szocialista or-10