Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
Az így tehermentesített mérnökök munkaidejüket az „alkotásnak, az előkészítésnek, a szervezésnek és a szuperellenőrzésnek" szentelhetik; ezáltal a mérnöktársadalom a gépi rendszerek „lelkiismeretévé’' válik. Az utóbbi évtizedben sajátos nemzetközi gazdasági tevékenység alakult ki, amelyet a külföldi közvetlen beruházások, a licenceladások növekedése és a technológiai transzfer erősítése jellemez. All iparilag fejlett, vezető ország multinacionális vállalatainak külföldön megvalósított termelése jelenleg már 150%-kal meghaladja az érintett országok közvetlen exportját. A nemzetközi termelést szervező multinacionális vállalatok gyakorlatilag valamennyi progresszív területet megszállták, és ezeken a területeken a világtermelés mintegy 50%-át adják. Az új helyzetben a vállalati tudás és szellemi potenciál nemzetközi értékesítése egyre jelentősebbé válik, és a gondolkodás mind a termelésben, mind a kereskedelemben erőteljesen a szoftvertermékek felé fordul: a termékexportot fokozatosan a know-how-értékesítés váltja fel, az innovációcentrikus vállalatok fő feladatuknak a tudás „termelését” és értékesítését tekintik. A legszükségesebb erőforrást ebben az időszakban elsősorban már nem az energiahordozók és a nyersanyagok képezik. Nélkülözhetetlen „erőforrássá” vált a szervezőkészség, a kreatív intelligencia, a csúcstechnológiák és a marketingismeretek birtoklása stb. Korábban a gazdasági növekedés a vertikális integráción és a tömegtermelésen alapult. Ma a súlypont az egyszerű tömegtermelésről eltolódik a kutatás és a fejlesztés, a marketing, a képzés és továbbképzés, a vállalaton belüli innováció irányába, hogy minél nagyobb - és mások által nem birtokolt - szellemi többletérték legyen létrehozható. 3. HARC A TECHNOLÓGIAI ELŐNYÖKÉRT A világgazdasági folyamatokban kibontakozó strukturális változások meghatározó tényezője a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés „internacionalizálódása”, a legújabb eredmények gyors elterjedése és hasznosítása. A nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés a második világháború után vált a nemzetközi kapcsolatrendszer szerves részévé, egyik fontos elemévé. Mindenekelőtt a haladás gyorsuló üteme és a kutatási-fejlesztési programok növekvő költségei tették szükségessé az országok és vállalatok közötti műszaki-tudományos együttműködés gyors ütemű bővítését. Egyébként az egymással éles versenyben álló tőkés világ—^ cégek között is nőtt a kutatási-fejlesztési együttműködések száma, elsősorban az új technika kulcsfontosságú területein. Ugyanakkor - bár a csúcstechnológiák birtoklása kedvező pozíciójuk megőrzésének fontos eszköze - a köztük lévő verseny arra kényszeríti az élenjárókat hogy eredményeik egy részét a mögöttük haladókkal is megosszák. Ez javít-8
